Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 9 (222. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
2802 Ugyanakkor 198990ben jogállamot hoztunk létre, a magyar történelemnek - azt kell mondanom - a legdemokratikusabb jogállamát. Ennek a jogállamnak megvannak a szabályai, amely s zabályokat együtt hoztunk meg, és amelyekhez ragaszkodunk is. Ez megnehezíti azt, hogy a múlt történéseit megismerjük. 15 éve próbáljuk rendezni ezt a kérdést, az állambiztonsági szervekkel való együttműködésnek, az ott keletkezett iratok tanulmányozásának kérdését, és beleütközünk azokba a jogállami falakba, amelyeket mi magunk emeltünk közös akarattal. Ezt az ellentmondást kell feloldanunk. Van még egy ellentmondás, ez pedig az, hogy minden embernek antagonisztikus, ellentmondó szerepe van: egyrészt a leh ető legtöbb adatot meg kívánja ismerni a közéletről, a többiekről, a többi emberről, másrészt a saját személyes adatait védeni kívánja. A diktatúrának épp az volt a jellemzője, hogy a személyes adatokat nem tisztelte, a személyes adatokkal visszaélt a dikt atúra fenntartásának érdekében. Nekünk ezt az ellentmondást kell megoldanunk. Amikor 1992ben létrehoztuk az adatvédelmi törvényt, akkor épp a nemrég magunk mögött hagyott diktatúra hatására nagyon szigorú adatvédelmi törvé nyt hoztunk, amely a maradékelv alapján mindazokat a személyes adatokat, amelyekről külön törvény vagy az alkotmány nem rendelkezik, teljes mértékig az egyénnek, a személynek a rendelkezése alá bocsátottuk. Ez teljesen normális dolog, de be kell látnunk, h ogy túlzó dolog. A társadalmi együttélés abból áll, hogy óriási mennyiségű személyes adatot ismerünk meg egymásról. Nem működhetne a társadalom, ha ez nem volna lehetséges. Nyilvánvaló, hogy amikor együtt élünk, együtt dolgozunk, együtt vagyunk egy városba n, munkahelyen, bárhol a közéletben vagy a magánéletben, hihetetlen mértékű ismeretet szerzünk egymásról, vagyis személyi adatokat kezelünk - az adatvédelmi törvény nyelvén. Ezzel szemben egy olyan steril álláspont, hogy semmilyem személyes adat a személy hozzájárulása nélkül nem használható föl, ez steril, abszurd, nem használható. Ez csak arra jó, hogy viták esetén egyes jogalkalmazók a saját ízlésük szerint osztályozzák az adatokat, és mondják meg azt, hogy mely adatok azok, amelyeket meg lehet ismerni, melyek azok, amelyeket nem. Nincs erre igazán törvény. Itt ez egy általánosan rendezendő kérdés, amellyel sem a jogtudomány, sem a parlament nem tudott eddig megküzdeni. Ezen belül van egy részhalmaz, ez a részhalmaz, amivel mi most foglalkozunk, az, hogy az elmúlt rendszer állambiztonsági szervei által termelt adatokat és az ebben részt vevők, az ebben közreműködők adatait megismerhessük. (22.10) Az adatvédelmi törvény rendelkezik egy olyan felhatalmazó ponttal, hogy külön törvény lehetővé teheti személyes adatok megismerését vagy kezelését. De ez a törvény egy kétharmados törvény által adott felhatalmazás alapján létrehozható törvény, vagyis olyan törvény, amely igen erős kontroll alá vehető. Ugyanakkor mindnyájan érezzük azt, hogy az alkotmánynak kellene világos útmutatást adnia arra, hogy melyek azok a személyes adatok, amelyek mindenki számára vagy a személyek egy bizonyos csoportja számára megismerhetők. Két rendelkezése van jelenleg az alkotmánynak. Az egyik, ami védi a személyes adatokat, a másik, ami biztosítja a személyeknek, hogy a közügyekben való részvétel érdekében a közérdekű adatokat megismerhessék. A kettő között nincs semmi eligazító. Ez az alkotmánymódosítás, amit képviselőtársaim beadtak, azt kívánja megcélozni, hogy ezen két szélső, ütköző , fundamentális, alkotmányos rendelkezés között egy köztes helyet foglaljon el, és ebben a köztes helyben adjon egy világos felhatalmazást, hogy az adatok bizonyos körét, méghozzá az elmúlt rendszer, az elmúlt diktatúrák titkosszolgálati, állambiztonsági s zervei által általában törvénytelenül, alkotmányellenesen vagy jogállamellenesen létrehozott adatokat megismerhessük, valamint a szereplők adatait megismerhessük. Enélkül igazán nem tudjuk maradéktalanul elvégezni azt a feladatot, ami pedig most már, 15 év vel a rendszerváltás után halaszthatatlan.
