Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 9 (222. szám) - Pettkó András (MDF) - az egészségügyi miniszterhez - “Ön szerint az egészségügyi ellátórendszerben milyen azonosító adatokat használnak?” címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF):
2736 Köszönöm szépen. Én az előzetes letartóztatás során érvényesíthető jogokat most ebbe a témába nem hoznám bele, mert teljesen más jogi szabályozás hatálya alatt állnak, és természetesen az eljárás alá vontakat ugyanú gy jogok illetik meg. Előrelépés történt, mert éppen arra való tekintettel, hogy a betegjogokra vonatkozóan az 1997. évi CLIV. törvény részletes és korszerű szabályokat tartalmaz a pszichiátriai fekvőbetegek jogaira is kitérően, amikor az új kódex előkészí tésébe kezdtünk, és ennek kidolgozása akkor kezdődött, amikor erről a témáról előző alkalommal a képviselő asszony engem a Házban kérdezett. Ennek figyelembevételével a tervezetben szabályozzuk az idevonatkozó egészségügyi jogszabályokban megfelelő… - a be tegjogokra vonatkozó szabályokat átültetve szabályozzuk újra ezt a területet. Ezért úgy gondolom, hogy igenis az majd egy komoly előrelépés lesz, ha végre törvényi szinten egy új kódex fogja rövidesen szabályozni az idevonatkozó területet. Köszönöm szépen. (16.50) Pettkó András (MDF) - az egészségügyi miniszterhez - “Ön szerint az egészségügyi ellátórendszerben milyen azonosító adatokat használnak?” címmel ELNÖK (Harrach Péter) : Pettkó András, az MDF képviselője, kérdést kí ván feltenni az egészségügyi miniszternek: “Ön szerint az egészségügyi ellátórendszerben milyen azonosító adatokat használnak?” címmel. A kérdésre Vojnik Mária államtitkár asszony fog válaszolni. A képviselő úré a szó. (Az elnöki széket dr. Deutsch Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) PETTKÓ ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Asszony! Az Alkotmánybíróság 1991ben kimondta az akkori nevén személyi szám használatának alkotmányellenességét . A határozat a jogi környezet hiányos és alkotmányellenes jellegét állapította meg. Nem voltak biztosítottak a személyes adatok védelméhez fűződő jogok, garanciális szabályok, mint a célhoz kötöttség, adatbiztonság, a felhasználás, a nyilvántartási rendsz erek összekapcsolásának és az adatszolgáltatásnak a szabályai. Ez több okból is megváltozott azóta. Megszületett az adatvédelmi törvény, megszülettek az egyes ágazati törvények, sőt ezekhez kapcsolódva a speciális adatvédelmi szabályok is. Így történt ez a z egészségügyben is. Megszületett az egészségügyről szóló törvény, valamint ehhez és az 1992es adatvédelmi törvényhez kapcsolódva az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény. Ez megáll apítja, hogy a törvény alkalmazásában mit kell személyes adatnak tekinteni. A törvény 37. § (1) bekezdése ugyancsak kimondja, hogy a törvény által nem szabályozott kérdésekben az adatvédelmi törvény, továbbá a tajszám kezelésére vonatkozóan a személyazono sító jel helyébe lépő azonosítási módokról és azonosítási kódokról szóló 1996. évi XX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez utóbbi törvény tételesen felsorolja, hogy egyes azonosító adatok - adóazonosító jel, tajszám, személyazonosító jel - kezelésé re mely szervek jogosultak. A törvény 32. §a felsorolja, hogy a személyazonosító jel kezelésére mely szervek jogosultak. Tisztelt Államtitkár Asszony! Ön szerint az egészségügyi ellátórendszerben milyen azonosító adatokat használnak, használhatnak a hatál yos törvényeknek megfelelően ma Magyarországon?
