Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 9 (222. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök:
2690 hozzá, hogy vagy 500 ezer olyan ember van, aki ma aktív, minden bizonnyal van munkája, nem nyugdíjas, nem gyermek, nem munkanélküli, nem a büntetésvégrehajtásban tölti a büntetését, nem szociális ellátásban részesül - munkát végez, vagy félmillió, és nem biztosítja magát. Ma furcsa módon a biztosításnak az a lába sincsen meg, hogy tudnánk, hogy melyikünk mennyit tesz be ebbe a rendszerbe. Ha én ma megkérdezném a társadalombiztosítót, hogy a képviselőtársak közül X. vagy Y. biztosítva vane, nem tudná megmondani, egyéni nyilvántartás azon az oldalon nincsen. Próbálná ezt megtenni bármelyik háztartási biztosító! Az elmú lt tizenöt évben nem jutottunk el idáig. Utána el kell jutni odáig, hogy mindenki után fizet valaki: vagy önmaga, vagy a költségvetés, gondolom. De tisztába kell tenni darabra: érted neked kell fizetni, helyetted meg a költségvetés fizet, egy nagyon tiszta rendszerben. És aki egyikben sem vesz részt, ott el kell gondolkodni, hogy mit kell tenni azzal, aki egyébként fizethetne, de mégsem fizet, megkerüli, a többiekre hagyja ezt a munkát; úgy mondhatnánk, de nem szeretném, hogy bárkit is sértsen, hogy potyaut as. Nem jó, hogyha olyan rendszert csinálunk, amely azoknak kedvez, akik potyautasként ülnek fel a társadalombiztosítás közös nagy hajójára. Ezért a legelső lépés, hogy egyáltalán továbbmehessünk majd, hogy az egyéni járulékfizetésnek a nyilvántartását, sz abályozott rendjét… , hogy mindenki tudhassa, hogy ő mennyit fizet, hogy őutána fizetneke egyáltalán. (13.40) Nem emlékszem a nevekre, talán Eszter volt az egyik aláíró és Orsolya… - hogy ne történhessen meg az, amit Eszter és Orsolya mond. A legutolsó: tegyük még mindehhez hozzá, akkor válasszuk el, hogy aki biztosított, az egészen biztosan mit kell, hogy megkapjon. Mi az a normál csomag, amely ha törik, ha szakad, neki nemcsak hogy adható, de oda is kell neki adni, és nem azon múlik, hogy mennyi a szolg áltatás éppen ott, ahol van. Biztosítási kötvénye van mindenkinek. Ettől a normál csomagtól el lehet térni lefelé és fölfelé is. Van egy olyan csomag, amelyet emberi jogi alapon kell adni mindenkinek, még ha nem is magyar állampolgár, de itt tartózkodik Ma gyarországon. Ráadásul az Európai Unióban végképp meg kell ezt majd tennünk, mert elválik a biztosítottak joga az európai polgár jogától. Senkinek nem lehet azt mondani, ha balesetet szenved, ha közegészségügyi és járványügyi feladatok vannak, vagy a gyerm ek- és csecsemővédelem körébe eső kérdésekben - például szüléshez kötődő szolgáltatások nyújtása , hogy ezt te nem kapod, mert nincs biztosításod. Vannak olyan szolgáltatások, amiket mindenkinek adni kell, ha magyar, ha nem magyar, és majd legfeljebb a vé gén megnézzük, hogy vane biztosítása vagy nincs. Nem lehet a vérellátással játszani, azt egészen biztosan állami kézben kell tartani. S jól kell definiálni, hogy mik ezek, eze az, ami emberi jogi alapon jár; azt mondtuk volna korábban, hogy állampolgári alapon jár. S van a szolgáltatásnak egy másik köre, a teteje, az extra biztosítások. Mindazok, akik nem tudnak azzal megelégedni, amit mi valamennyi polgárnak tudunk biztosítani, valamennyi biztosítottnak tudunk adni, csaknem mind a 10 milliónak, ők többet kívánnak ennél, mert azt gondolják, hogy megtehetik. Nekik nem azért lesz több szolgáltatásuk, mint ma, merthogy fel tudják hívni a főorvost. Ma összeér az állami szolgáltatás és a magánpraxis, és majd legfeljebb kifizetem a pluszszolgáltatást a magánprax isban. Hozzáteszem, az orvos csak azt teszi, ami ebben a helyzetben az ő érdeke; én nem az orvosokat ostorozom, hanem a rendszert. Lehessen a pluszszolgáltatásért törvényesen, szabályozottan fizetni, mert büszke vagyok arra, hogy ezt meg tudom csinálni. Bü szke vagyok arra, hogy én nem azért kapok jobb szolgáltatást, mert összekacsintottam valakivel, mert a zsebébe dugtam egy borítékot, hanem azért, mert megvettem azt. S hozzáteszem, a pluszszolgáltatás pluszjövedelméből visszajut az orvosoknak és a nővérekn ek. Mert a vége mégiscsak az ám, hogy az nem jó, ha egy nővér 80 ezret keres, és nem jó, ha egy hetente négyetötöt ügyelő orvos 150160 ezer forintot keres, ha nekik nincs ebben az ügyben érdekeltségük. Aki egészségügyet akar megváltoztatni a nővérek, az orvosok szándékával ellentétben, az bele fog ebbe bukni. Ez csak úgy megy, ha a finanszírozás és a szerkezet, a biztosított és a szolgáltatást
