Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 9 (222. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök:
2688 és kell olyat tenni, amely elindít egy hosszú távú folyamatot, amelynek a végén egy igazságosabb, egy mindenki által egyenlőbb módon elérhető - és az az igazság, hogy hatékonyabban működő - egészségügy van, ahol ugyanazért a pé nzért több és jobb szolgáltatást tudunk kapni. Nézzük ezeket a pontokat, nézzük ezeket a csomagokat! Azt kértem a munkatársaktól, miután a múlt héten ebben volt itt vita közöttünk, hogy osszuk ki ezt a huszonegy pontot a maga valóságában, ne érhessen majd engem az a vád, hogy nem is pontosan látják, miről vitatkozunk. Így hát aztán most az önök kezében van az a huszonegy pont, amelyből következő jogszabálymódosító javaslatok a következő hetekben a kormány és ha kell, akkor a parlament elé kerülnek. Mi is a z első csomag? Mi is a huszonegy pontnak az az első háromnégy pontja, amit egybekötöttünk, és azt mondjuk, hogy amelynek az a célja, hogy tizenöt percen belül Magyarországon a magyar települések, a magyar utcák, a magyar lakások legalább 90 százalékában o da fog érni a mentő, a sürgősségi betegellátás? Ma ez 75 százalék. Magyarországon ma a települések, a lakások 75 százalékában van arra reális esély, hogy tizenöt percen belül oda fog érni a mentő. De mi van a másik 25 százalékkal? (13.30) Azt mondjuk, hogy indítsunk el egy olyan programot, ahol egy éven belül ez a szám, ez a 75 százalék 90 százalék lesz. Ennek érdekében létrehozunk új sürgősségi osztályokat négy megyében, ennek érdekében létrehozunk új mentőállomásokat legalább tíz városban, ennek érdekében átalakítjuk a helikopteres mentőszolgálat teljes rendszerét, kialakítjuk azt a szolgálatot, amelyben hat központból az országnak lényegében a 90 százaléka helikopterrel elérhetővé válik. Mert a legnagyobb érték a biztonság, a legnagyobb érték az élet ebbe n az ügyben, odaére a mentő, az első órában megkapjae az ellátást, a jó minőségű ellátást mindenki, aki bajba kerül. (Taps az MSZP soraiban. - Moraj a Fidesz padsoraiból.) A második csomag; beszéltem már arról a korábbiakban is, hogy milyen jelentős a kü lönbség a rákos megbetegedések arányában Magyarország, Ausztria és a többi ország között. Azt gondolom, hogy akkor járunk el helyesen, hogyha elindítunk egy átfogó nemzeti rákellenes programot, amelyben nagyon konkrét célokat tűzünk ki magunk elé, és nagyo n konkrét intézkedéseket teszünk. Mondjuk, például azt, hogy ma Magyarországon mellrákszűrésben a megfelelő korosztályoknak csak 53 százaléka vesz részt - hozzáteszem, a mai szűrési rendszer ennél nem is biztosít több lehetőséget. Olyan intézkedéseket kell akkor tenni, amelyekkel legalább a következő évben el tudunk jutni a 65 százalékig, aztán menni kell majd tovább. Ugyanez igaz arra, hogy vezessünk be férfiaknál vastagbélrákra vonatkozó szűrést vagy prosztatarákra vonatkozó szűrést, és ennek épüljön ki M agyarországon az átfogó hálózata, nyilván több lépésben. Van egyetlenegy olyan régiónk, ahol nincsen onkológiai centrum, ilyen a KözépDunántúl, ott még az idei évben elkezdjük egy új onkológiai központnak az építését, és elkezdjük azon kórházi osztályokna k a minősítését, amelyek hosszú távon stabil szakmai bázisai lehetnek a diagnosztikának és a terápiának. Mindeközben persze tudjuk - erre egy önálló programot kell építeni , hogy a terápiás készülékek jelentős része felújításra vagy lecserélésre szorul. E rre még az idei évben programot fog indítani a minisztérium. A harmadik nagy terület: Magyarországon az egészségügyi ellátásnak az igazi bázisa, ráadásul az a bázisa, amely felé a magyar emberek többsége igen nagy bizalommal fordul, az a család- és háziorv osi szolgáltatás, és a mi család- és háziorvosainknak a jelentős része nincsen jól megfizetve, túlterhelt. Tegyük hozzá, hogy több mint 30 százalékkal kevesebb nálunk a háziorvosi praxishelyek száma, mint a hasonló nagyságú nyugateurópai országokban, aztá n van olyan praxis, ahol az ott szolgálatot teljesítő orvosok éppen hogy megélnek, hónap végére marad nekik 150 ezer forintjuk. Az is igaz, van olyan praxis, amiből nagyon jól meg lehet élni, nagyon magas jövedelmet tud biztosítani a praxis. Ennek az a köv etkezménye, hogy van olyan praxis, ami eladható, a másik nem adható el. Az államnak nyilván közbe kell lépni, és példának okáért olyan praxisalapot kell neki létrehoznia, amely ilyen esetben megvásárolja azt a praxist, amely forgalomképtelen lett az elmúlt időszakban.
