Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 3 (221. szám) - A budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - SOLTÉSZ MIKLÓS (Fidesz):
2669 és a térségi érdekeket figyelembe véve hol nem lehet beépítésre szánt területtel számolnia. Ezen túlmenően nem számol azzal, hogy a terv fogalmazza meg azt, hogy ahol lehet beépítésre szánt területtel foglalkozni, ott ez milyen formában történjen, tehát a fejlesztéseknek teljesen szabad utat hagy. Még egy dologra hadd hívjam a figyelmüket: a törvény tervezete tartalmazza azt is, hogy öt év múlva visszatérünk a törvény tapasztalataira, és természetesen minden olyan kérdés e setében, ami valamilyen okból kimaradt, és később a gyakorlat azt mutatja, hiba volt, hogy kimaradt, lehetőség lesz arra, hogy pótoljuk, ugyanúgy, mint ahogy most tesszük az előbb már általam idézett Balatontörvény esetében, hiszen ott is előírták, hogy e gy bizonyos idő után vissza kell térni arra, hogy a gyakorlatban hogy működik a törvény. Most is ezt tesszük. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Két percre megadom a szót Hadházy Sándor képviselő úrnak, Fidesz. HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Úgy látom, értelmezési vitánk van Keller Lászlóval. Amikor egy héttel ezelőtt azt elmondtam, amit ön is idézett, akkor arra céloztam, hogy az autópályaépítési programból, az M0ás északi hídja programjából kihagyták a BudakalászPomázSze ntendrét tehermentesítő elkerülő utakat. Ez a tény. A települések próbáltak tárgyalni a kormányzattal, csak a kormányzat nem állt szóba a települések képviselőivel. Ha nem hiszi, akkor tessék megkérdezni Harcsa Lajost, Budakalász polgármesterét, aki ezt a feladatot kapta társaitól. (15.20) Még egy problémára szeretném felhívni a figyelmet itt a tisztelt Házban, mégpedig megint csak idézem a törvényjavaslat 21. §ának (4) bekezdését, amely arról szól, hogy ezen törvény hatálybalépése elő tt elfogadott településrendezési eszközöket e törvény hatálybalépését követő három éven belül összhangba kell hozni jelen törvénnyel. Tegyük fel, hogy egy települési önkormányzat jelentős belterületbe vonásokat hajt végre a közeli napokban - egyébként van rá példa a térségben , és amikor ez a törvény hatályba lép, ezt vissza kell csinálni. Ez azt jelenti, hogy az építési telkekből megint külterületeket kell fabrikálni. Megkérdezném tisztelettel: ki fogja kártalanítani az ingatlantulajdonosokat, hiszen szer zett jogok elvesztéséről van szó? Messze nincs ebben a törvényben szabályozva ez a kérdés. Ez egy alapvető kérdés, és ez az önkormányzatoknál fog lecsapódni, erre nekik nincs forrásuk. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Világosi G ábor) : Szintén két percre megadom a szót Soltész Miklós képviselő úrnak, Fidesz. SOLTÉSZ MIKLÓS (Fidesz) : Államtitkár Úr! Egyáltalán nem sértett meg a korábbi felszólalásával, sokkal inkább sérti az önkormányzatok érdekeit, hatáskörét ez a törvény, és emel lett próbálunk érvelni. Amikor ön több területet felsorolt, hogy mi nincs benne a törvényben, és mit nem szolgálhat ez a törvény, ez bizonyos szempontból elfogadható, és jogos is, amit mond, de akkor például miért van benne a törvényben a következő mondat a műszaki infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények elhelyezésére szolgáló terület egyik pontjaként: Budapesten a Kelenföldi pályaudvart alkalmassá kell tenni a nagy sebességű vonatok, valamint az elővárosi vasúti hálózat fogadására. Ez gyönyörű, nagyo n szép mondat, ez nagyon szép feladat - de ennyi Budapest? Csak Budapesten belül? Ez egy gyönyörű mondat, de hiányzik a folytatása, erről beszélünk! Ezért nem értem egyébként Élő Norbert hozzászólását, mert ha itt lett volna a vitán, akkor azért tapasztalh atta volna, hogy igenis konstruktívan álltunk hozzá a vitához, igenis olyan elemeket
