Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 3 (221. szám) - A budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - VARJU LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz):
2661 A törvény anélkül avatkozna be a főváros joghatóságába, hogy ennek valamennyi összefüggését feldolgozná, illetve figyelembe venné. Ezt a megállapí tást egy szakmai észrevétellel is szeretném alátámasztani, mert ha ilyen fontos dologról van szó, mint a régió szabályozása, akkor bizony legjobb, ha a szakembereket is megkérdezzük. Nevet nem említek, de elmondom az úrról, hogy környezetvédelmi szakértő, humán ökológus. Ő a tervvel kapcsolatosan a következő aggályait fejti ki. “A budapesti agglomerációs területrendezési terv akkor került az Országgyűlés elé, amikor vita merült fel a központi régió jövőjéről. Pest megye ugyanis szeretne kiválni a régióból, mert a központi régió részeként nem fog európai uniós forrásokhoz jutni a Budapest által felhúzott, magas egy főre jutó GDP miatt. Ennek eldöntése szakmai, politikai kérdés - tehát ide való, a Ház elé , és várható - írja a szakember a Maholnap című lapban , hogy a vita végére az előtt pont kerül, mielőtt az agglomeráció területrendezési tervét elfogadja az Országgyűlés.” Kérem szépen, legjobb tudomásom szerint ez a vita folyik, és hogy pont nem kerül a végére, az egészen bizonyos. Eldöntetlen kérdés, hogy a középmagyarországi régió Budapesttel együtt alakuljon meg vagy Budapest nélkül. Azt javaslom magunknak bölcsen, hogy talán a szakember javaslatát hallgassuk meg, és ne szavazzunk addig a törvényről, amíg ezt a lényeges szakmai elemet és politikai kérdé st el nem dönti az Országgyűlés. De nézzük, mit mond a szakember a szakma képviseletében: “Konfliktust jelent, hogy nehéz az egyeztetés a főváros és agglomerációs településeinek érdekei között. Ezt jelzi, hogy a törvény elfogadása hosszabb időt vesz igényb e a szokásosnál.” Bizony, bizony, hosszabbat, igaza van a szakértő úrnak, mert önök is különösebb magyarázat nélkül legalább egy hónapig altatták, aztán hirtelenjében, más előterjesztés hiányában gyorsan elővették ennek a vitának az általános folytatását, sőt a részletes vitát is szorgalmazzák. Úgy látszik, itt nem kívánnak olyan lépést tenni, ami esetleg abba a százba, abba a csuda százba beletartozik, amit az önök miniszterelnöke most meghirdetni kíván. Nem olyan fontos a budapesti agglomerációs törvény? A középmagyarországi régió kérdése nem olyan fontos, hogy a száz kérdésből talán elérje az egyik szintjét? Hogy egy lábra cipőt tegyünk? Majd meglátjuk. “Fontos, hogy a törvény elfogadása előtt összhangba kerüljenek a már elfogadott települési területrend ezési tervek és az agglomerációs területrendezési tervek, mert a törvény elkészülte óta bizony alapállapotok megváltoztak.” - írja a szakember. A megfelelő módosítási javaslatokkal ez megoldható. Én látok olyan módosító javaslatokat, de főleg ellenzéki old alról beadva, amelyek kívánnak ezen az állapoton változtatni. És azonkívül, hogy még egyszer megfontolásra ajánlom és négy különböző helyen javaslom azt, hogy Budapestet emeljük ki az agglomerációs tervtörvényből, két konkrét módosító javaslatot is szeretn ék tenni. Az első módosító javaslatom a 6. § (1) bekezdésében meghatározott erdőgazdálkodási térség 10 százalékáról szól. Javasolom, hogy e helyett a 10 százalék helyett a 2 százalékban állapodjunk meg. Kérem szépen, ismert mindenki előtt, hogy a kerületek szabályozási tervében, és egyáltalán a rendezési tervekben a helyzet az, hogy a 10 százalékos beépítési lehetőség az építési telkek legalacsonyabb kategóriája, tehát a legszűkebbre szabott, de igenis lakóépületi mérték. Lakótelek építhető be minimum 10 sz ázalékkal, és ezt úgy is hívják, hogy L6/A övezet, ennek neve van. Tehát ha itt az erdőgazdálkodási térségben lakóépületi övezeteket akarunk látni, akkor maradjon a 10 százalék. De javaslom önöknek, hogy egyáltalán ne maradjon. Annak örülök, hogy az igen k evés budapesti képviselő közül Élő Norbert képviselőtársam a XII. kerületből itt van, és talán megerősíti azt, hogy tudvalevő, hogy kerületünk kétharmad része erdő. Sajnos nem is tartozik kerületi hatáskörbe, a Pilisi Parkerdőgazdaság a fővárossal valamit próbál ott tenni, mi a legnagyobb jó szándékkal segítjük az ő munkájukat, de erdőről van szó. Ebben az erdőben a jövőben sem kívánunk se kerületi, se fővárosi szinten 10 százalék beépítést engedélyezni. Egyáltalán, a 2 százalékos beépítés, a nyomvonalas be építés tökéletesen megfelel. Az úttörővasút nem fog elvenni 2 százaléknál többet, de mondjuk, Csillebércen nem szükséges vadászházat építeni a
