Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 3 (221. szám) - A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról és a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - LEZSÁK SÁNDOR (független):
2620 akik dolgoztak, akik képesek voltak rá, és gazdaggá tették azt az országot. Tehát nem elszegényítették. És erre találhatunk példát sok helyen másutt is. Tehát úgy érvelni most a mi törvénymódosításunk kapcsán, hogy óvakodjunk, hogy kit engedünk be, az egy nagy tévedés. Én inkább azt szeretném ajánlani a tisztelt Országgyűlésnek, hogy módosítóink révén, és a kormánynak, hogy a továbbgondolkodás révén inkább találjuk meg azokat a kapukat és ablakokat és eszközöket, amelyek révén az idejönni szándék ozó emberek jöjjenek. Szent István király óta az örmények és a franciák és a görögök és a zsidók és a szlávok, ki mindenkik jöttek, és gazdagították, jó iparosokká váltak, jó közigazgatási emberekké váltak és így tovább. A magyar állam így lett azzá, ami l ett. Időm eljárt, köszönöm a meghallgatást. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Lezsák Sándor független képviselőé a szó. (11.30) LEZSÁK SÁNDOR (független) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Ahogy hallgattam Ho rváth János képviselőtársam felszólalását, azon tűnődtem el, hogy a parlamenti gyorsírók által rögzített jegyzőkönyv megmarad tíz, húsz, harminc, ötven, száz esztendő múlva is. Olvasni fogják, és ha száz esztendő múlva olvassa ezt valaki, és az ezredfordul ó Kárpátmedencei magyar történéseiről akar hiteles képet kapni, azt tanácsolom neki, hogy a kettős állampolgárság címszó alatt gyűjtse össze mindazt, ami itt történt az elmúlt másfél évtizedben ezen a területen. Mert ebben benne van minden gyötrelmünk, pr óbálkozásunk, kudarcunk, sikerélményünk, minden kísérletünk, lehetőségünk, eltékozolt lehetőségeink sora is, és benne van például az a kétségbeesett erőfeszítés, amivel próbálkozik a kormányzat egyik része, de ugyanakkor az SZDSZ vezérszónokának felszólalá sából is érezhettük, hogy ha van ott is jóakarat ezen a területen, akkor mivel kell megbirkóznia a kormányzati oldal MSZPs részének, milyen neoliberális, újliberális szemlélettel, világfelfogással kell megbirkóznia annak érdekében, hogy valami pici kis er edményt elérjenek. Hiszen az elmúlt hetekben a sajtóban olvashattunk arról, vagy arról is olvashattunk, hogy törvényjavaslatot nyújt be a kormány annak érdekében, hogy enyhítse azoknak a nemzettársainknak a csalódottságát, akik a kettős állampolgárságról s zóló tavalyi népszavazás eredménytelensége miatt a kormánypártoknak azt a propagandáját okolják, amelyik a környező országokban élő magyar kisebbséget haszonlesőként, ingyenélőként ábrázolta. Ezek olyan propagandaanyagok, amelyek az utókor számára bármelyi k könyvtárban vagy levéltárban fellelhetőek, azaz letagadhatatlanok, de megőrzi a tudatunk is, és minden bizonnyal a nemzettudat része is marad. Hogy aztán mit kezdünk vele, ez lesz azoknak a felelőssége, akik valóban képesek összefogni a jó ügy, a nemzetp olitikai cél érdekében. Úgy vélem, hogy az érzékelhető és talán egyénileg is - és itt Avarkeszi Dezső képviselőtársamra gondolok - vagy a környezetében lévők jóakarata ellenére is bizony ez a törvényjavaslat csalódást okoz még azok számára is, akik tudják, hogy milyen belső kormányzati ellentéteket kell megoldani vagy legalábbis bizonyos törekvéseket visszafogni, netán még semlegesíteni is. Mert ez a törvényjavaslat semmiképpen nem jelent védelmet például a délvidéki magyarverések áldozatai számára, akiknek megalázását a szerb hatóságok belügynek tekintik, holott, ha az ottani magyarság magyar állampolgárként is lakhatna a szülőföldjén, akkor a szerb kormány által eltűrt gyalázatos tettek a diplomácia bármely szabályai szerint sem minősülhetnének csak belügy nek, és bizony úgy tűnik, csak csillapítják ezen terület gyötrelmeit az európai uniós próbálkozások is. Úgy tűnik számomra, hogy ez a törvényjavaslat, lehet hogy némelyikük szándéka ellenére, de önigazoló, utólag is azt a látszatot kelti, hogy a milliószám ra történő bevándorlás volt a kettős állampolgárságról szóló népszavazás valódi célja - hiszen efféle rémképek számszerűsítésével foglalkozott, és ez is letagadhatatlan, az MSZPSZDSZkormányzat valamennyi minisztériuma ,