Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 3 (221. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - HARRACH PÉTER (Fidesz): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár:
2598 Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti hozzászólásra megadom a szót Harrach Péter frakcióvezetőhelyettes úrnak, Fidesz. HARRACH PÉTER (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Két esemény késztetett ma felszólalásra: egyrészt vasárnap volt anyák n apja, másrészt a kormány a családtámogatási rendszer átalakítására készül. Az anyaság a legszebb emberi hivatás, a legtisztább emberi szerep, csak a nő képes életet adni, édesanyává válni. Ennek az igazságnak az sem mond ellent, hogy a nő is csak fél ember , a férfival válik egésszé. Ezt a teremtéstörténet így fejezi ki: “Saját képmására teremtette őt, férfinak és nőnek teremtette őket. Mert ember nem létezik, csak férfi és nő.” Ketten lesznek az élet továbbadásában társak, de édesanya csak a nőből lesz. A g yermeknek pedig szüksége van arra, hogy valaki szépnek lássa és elfogadja őt, és mindig találjon számára mentséget. De szükség van a biztonságra is, amit a családban tapasztalt érzelmi stabilitás ad. Ez pedig a két fél ember, a férfi és a nő bensősé ges kapcsolatából ered, a fenntartás nélküli önátadásból és a feltétel nélküli elfogadásból. Ezt nevezzük házasságnak. A házasság is és a család is pótolhatatlan, még akkor is, ha minden korban - a mi korunkban különösen - sok sérülés éri mind a kettőt. A család életének kiszámíthatósága, a gyermeknevelés biztonsága a társadalom egészének az érdeke, a politikusoknak pedig, akik felelősek a társadalom állapotáért, a családokért kell dolgozniuk, azok biztonságáért. Ezt csak a családról és a társadalom jövőjér ől alkotott biztos és hiteles kép birtokában tudja megtenni. Aki enélkül nyúl a családpolitikához, az súlyos hibát követ el. Mostanában sokat hallunk a miniszterelnök úr kétségbeesett ötleteléséről, a száz lépésnek nevezett próbálkozásról. Meg kívánja szün tetni a családtámogatási változtatás a gyermekek utáni adókedvezményt, és helyette egy olyan támogatást adna, amelyik a munkajövedelemmel nem rendelkezőknek sokkal többet juttatna, a dolgozóknak kevesebbet. Akiktől elvesznek, azok nem gazdagok, azok dolgoz ó magyar emberek. El kell hinnie mindenkinek, hogy vannak Magyarországon ilyenek, akik nem a tőkéjükből élnek, és nem segélyre rendezik be az életüket. Demográfusok azt mondják, hogy két intézkedés befolyásolja a gyermekvállalást. Az egyik a biztonságot ny újtó intézkedések, amelyek az életszínvonal megőrzését a gyermekvállalás után is garantálják; a gyedet nevezik általában ilyennek. A másik, hogy a rendszer negatív hatását bármiféle befolyásolás, különösen az elvonások erősítik, amelyek tartós és nehezen v isszafordítható visszaesést jelentenek a gyermekvállalási kedvben; a társadalmat fenntartó adófizető polgároktól való megvonás egy ilyen eszköz. De a társadalom egészséges szerkezetére gyakorolt hatását is érdemes megnézni. Szegénypolitikára szükség van, d e nem a családpolitika feláldozásával. A családot önmagáért kell támogatni. Ha az adófizetőktől elvont támogatást a jövedelemmel nem rendelkezők kapják, köztük igen sokan úgy fogják majd értelmezni: ne is dolgozz, mert akkor többet kapsz. Fontos törekvése volt a polgári kormánynak, hogy a lecsökkent különbséget megnövelje a bér és a segély között. (9.40) Most úgy tűnik, hogy ez a különbség ismét csökkenni fog. Nem nehéz észrevenni ezek mögött az intézkedések mögött bizonyos szavazatvásárlási szempontot is. Az adófizető polgárok, akik a társadalmi normákat betartják, akikre a társadalom építeni tud, az ő támogatásuk csökken, és biztos, hogy azok között, akik többet fognak kapni, jelen vannak a dolgozni nem kívánó munkakerülők is. Köszönöm szépen. (Taps a Fide sz soraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : A kormány nevében Korózs Lajos államtitkár úr kíván válaszolni. KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár :
