Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 2 (220. szám) - A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - PODOLÁK GYÖRGY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2575 Ezenkívül a megújuló energiaforrások szerepeltetése pozitívumként írható a törvényjavaslat javára, de természetesen ez sem azt az egyértelmű, korrekt viszonyt hozta a törvényjavaslatba, amellyel Magyarország fölzárkózhatna, illetve csökkenthetné az e nergiafüggőségét. Mindezek figyelembevételével 10 tartózkodó szavazattal fejeztük ki kisebbségi véleményünket. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlé s! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 2020 perces időkeretben. Ezek közben kétperces felszólalásokra nem kerül sor. Elsőként megadom a szót Podolák György képviselő úrnak, az MSZPképviselőcsoport nevében felszólaló képviselőnek. PODOLÁK GYÖRGY , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Alapvető szükségleteket érintő szabályozási tárgykörben dönt az Országgyűlés, amikor a villamos energiáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalja. Alapvető szükségletet érint, mivel villamos energiára szükség van az élet minden területén. Gondoljunk csak általában a lakossági villamosenergiaellátás jelentőségére, az ipari termeléshez és általában a gazdasági tevékenysége k végzéséhez nélkülözhetetlen villamosenergiaellátásra vagy például a kórházi műtétek elvégzéséhez szükséges villamos energia létfontosságára! A villamosenergiaágazatra vonatkozó szabályozás gondosan előkészített módosítása ugyanakkor azért is döntő jele ntőségű, mert az ágazat nemzetgazdasági súlya lényegesen nagyobb annak GDPtermelésénél, illetve részesedésénél. A villamos energia ára ugyanis minden más termék árára is kihat, hiszen az energia mindenfajta termék előállításához szükséges. A villamosener giaágazatra vonatkozó szabályozás ezért közvetlenül kihat az összes ágazat költségeinek a szintjére, így a nemzetgazdaság egészének versenyképességére. E területen tehát különös jelentőségű, hogy az ágazat szabályozása hosszú távra tervezett és kiszámítha tó legyen. Mégis a törvény megalkotása után majdnem három és fél évvel, hatálybalépése után több mint két évvel ismét a villamos energiáról szóló törvényről, illetve annak módosításáról kell tárgyalnunk. Ennek szükségessége egyfelől rossz, hiszen a hosszú távon működő, ilyen értelemben kiszámítható szabályozás alatt nem kétéves időszakot kell érteni, különösen nem egy olyan ágazatban, ahol a beruházások megtérülése bizonyos esetekben csak évtizedek múlva várható. E törvényjavaslatnak a napirendre kerülése u gyanakkor jó, mert lehetőséget kapunk arra, hogy a törvényjavaslat elfogadásával elősegítsük a villamosenergiapiac hatékonyabb működését, figyelembe vegyük a jogalkalmazás tapasztalatait, és ez alapján elvégezzük a szükséges korrekciókat, valamint hatékon yabban érvényre juttassuk a fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi követelményeket. Az Országgyűlés eredetileg 2001 decemberében fogadta el a Vet.ről szóló törvényt, és 2003. január 1jén lépett hatályba. A törvény hatálybalépését követően azonban 2003. jún ius 26án elfogadták azt az új irányelvet, ami a korábbi irányelvet felváltotta, és ami a törvénnyel kapcsolatos jogharmonizációs követelményrendszer legnagyobb részét jelenleg meghatározza. A jogharmonizációs követelmények tehát megváltoztak, így az előtt ünk fekvő törvénymódosításra jogharmonizációs indokból mindenféleképpen szükség van, és e tekintetben az eredeti törvényt sem lehetett igazi hosszú távra megalkotni. Más kérdés, hogy ugyanakkor a jogalkalmazás tapasztalatai azt mutatják, hogy más szabályoz ási megoldások módosítása is szükséges, elsősorban a hálózathoz való hozzáférés, a fogyasztóvédelem és a környezetvédelem területén. E területeken pedig már nem biztosította az eredeti törvény azt a hosszú távon működő szabályozást, amelyre az ágazatnak sz üksége lenne. A törvényjavaslat szabályainak ismertetése előtt általában szükséges leszögezni, hogy a javaslat nem célozza az ágazat szabályozásának alapvető átalakítását vagy a szabályozás koncepciójának gyökeres átalakítását. A szabályozás tehát nem írja felül a piaci szereplők jogait és kötelezettségeit, a
