Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 2 (220. szám) - Május 9-e Európa napjává nyilvánításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. DEUTSCH TAMÁS (Fidesz):
2552 Megadom a szót Donáth Lászlónak, az emberi jogi bizottság alelnökének, a bizottság előadójának, ötperces időkeretben... (Jelzésre:) - és egyben megállapítom, hogy Donáth László képviselő úr nem tartózkodik a teremben. Kérdezem, hogy az emberi jogi bizottság más tagja kíváne felszólalni ötperces időkeretben. (Nincs ilyen jelzés.) Senki nem jelzi felszólalási szándékát. Most a képviselői felszólalások következnek, ötperces időkeretben. Először megadom a szót Deutsch Tamásnak, aki írásban jelezte fel szólalási szándékát. Önt illeti a szó. DR. DEUTSCH TAMÁS (Fidesz) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Sok évvel ezelőtt, jogi egyetemi tanulmányaink során azt tanították nekünk - ez egyébként azóta sincsen másképpen , hogy a parlament alapvet ő feladata, hogy ne szimbolikus jelentőségű, szimbólumokat norma formájába foglaló döntéseket hozzon, hanem az emberek mindennapi életét érintő problémák megoldását segítő előterjesztéseket tárgyaljon meg és fogadjon el. Azaz a parlamenti döntések, a törvé nyek lehetőleg olyan normák, olyan magatartási szabályok legyenek, amelyek segítik az eligazodást az emberek számára a helyes és a helytelen, a jó és a rossz közötti döntésben. Ugyanakkor nem lényegtelen, hogy amikor arra érdemes szimbólum kerü l az asztalunkra, az arra érdemes szimbólumokkal kapcsolatban a parlamentek törvények formájában hozzanak döntést. Ma, a mostani tanácskozásunkat megelőzően tartottunk emlékülést: 1990. május 2ára, a sok évtized után először szabadon választott magyar par lament, a harmadik köztársaság Országgyűlésének alakuló ülésére emlékeztünk. Emlékezhettünk arra is, hogy ennek a parlamentnek az első törvénye az 1956os forradalom emlékét megörökítő törvény volt. Ilyen értelemben tehát üdvözölhető minden olyan szándék, amikor a nemzetet alkotó jóakaratú polgárok számára fontos, szimbolikus jelentőségű kérdéseket kíván törvénybe iktatni a Magyar Országgyűlés. Meggyőződésem szerint egy évvel ezelőtt is, egy évtizeddel ezelőtt is támogatta, a jóakaratú magyar emberek döntő többsége ma is támogatja azt, hogy Magyarország, a Magyar Köztársaság tagja az Európai Uniónak. Ilyen értelemben tehát a FideszMagyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselőcsoportja támogatja azt az elhatározást, hogy május 9ére Magyarországon is Euró panapként és erre az Európanapra törvénybe foglalt módon emlékezzünk. Nyilvánvalóan ezért is, sok más nagyon fontos tartalmi eleme mellett ezért is támogattuk az európai alkotmányról szóló előterjesztést itt, a Magyar Országgyűlésben. Ugyanakkor a szimbo likus jelentőségű kérdések törvénybe foglalásánál az is fontos, hogy lehetőleg ne az egyik vagy a másik oldal, ne a féloldalas érvek, ne a szimbólum egyik vagy másik oldala legyen az, amelyik jobban hangsúlyoztassék, hanem lehetőleg a parlamentben képvisel ettel rendelkező frakciók, a parlamenti képviselők döntő többsége - lehetőség szerint valamennyi parlamenti képviselő - teljes egyetértésével tudja támogatni ezeket az előterjesztéseket. Mi azért nyújtottunk be egy módosító javaslatot, mert megítélésünk sz erint a helyes célt, hogy május 9éről, az Európanapról egy törvény rendelkezzen, meglehetősen féloldalasra sikerült bevezető szöveg, törvényi preambulum vezeti föl. Ahogy ezt Göndör képviselő úr mint a törvényjavaslat egyik előterjesztője a mostani expoz éjában is elmondta, valóban, Európa újraegyesítésének nagyon fontos feltétele, előfeltétele volt a fasizmus fölött 60 esztendővel ezelőtt aratott győzelem, a fasizmus fölött aratott végső győzelem. De Európa újraegyesítésének más, ugyanilyen fontos feltéte le, előfeltétele is van: ez pedig nem más, mint hogy az I. és II. világháborúhoz vezető európai megosztottságokon és a II. világháborút lezáró igazságtalan békeszerződések okozta új európai megosztottságokon is felül tudjunk emelkedni. Mert a II. világhábo rút lezáró európai békemegállapodások új európai megosztottságot hoztak létre, és csak ezen új európai megosztottságokat megszüntetve beszélhetünk egységes, egységesülő, teljes Európáról.
