Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 2 (219. szám) Ünnepi ülés - Dr. Szabad György, az 1990-1994-es ciklus Országgyűlése elnökének ünnepi beszéde - ELNÖK (Mandur László): - DR. SZABAD GYÖRGY, az 1990-1994-es ciklus Országgyűlésének elnöke:
2464 reformmunkálatokat felhaszn áló alkotmányozás, de ismételt kiegészítésekkel máig szinte meghatározója demokratikus kibontakozásunknak. A határainkon túl élő honfitársainkra is érvényesítendő patriotizmusnak és az emberközpontú demokráciának az alkotmányunkban testet öltő ötvözete ált al, amely a hatalmi ágak egyensúlyrendszerének korszerű foglalata is, értük el, hogy bizonyítva államrendszerünk demokratizmusát, az emberi jogok megbecsülését, elszántságunkat a diktatúrák felélesztésének megakadályozására és felkészültségünket az európai együttélésre, amelyre példa volt a visegrádi együttműködési megállapodás kezdeményezése is, az úgynevezett szocialista országok közül elsőként léphettünk be az Európa Tanácsba, majd lettünk az Európai Gazdasági Közösség partnere, lett Magyarország tagja a z északatlanti szövetségnek, és végül, de nem utolsósorban az Európai Uniónak. Mindez alkotmányosságunk zászlaja alatt játszódott le, de úgy, hogy időközben az sérelmeket is szenvedett. Fejlődésünkre súlyos csapást jelentett, hogy korábbi piacaink nagy ré széről érdemleges kompenzáció nélkül szorultunk ki, s jogos követeléseinket csak harmadábannegyedében sikerült elismertetni és korrupcióktól korántsem mentesen realizálni. Parlamentünk egyes ciklusaira különösen jellemző volt az óvatos tartózkodás; szinte kérelmezőként léptünk fel például Oroszországgal szemben, nem értékeit igénylő hitelezőként, illetve jogos tulajdonát visszakövetelő tulajdonosként. Ugyanakkor megemlítendő, hogy az 1990ben örökölt hatalmas államadósság szakaszosan biztató, társadalmunk erőfeszítéseit nagymértékben igénybe vevő csökkentése a közelmúltban ismét jövőnket is veszélyeztető növekedésre váltott át. Az Állami Számvevőszék mind erőteljesebb figyelmeztetései a közvéleményhez csak szelídítve jutnak el, gyakorlatilag pedig jórészt m ellőzésre kerülnek. A közéletben korán megjelentek az alkotmányossággal ütköző elemek. A taxisblokádnak becézett, a kormányfő kórházba vonulásának napjára időzített, országos szervezettségű mozgalom jogellenességét hamarosan maga az Országgyűlés ismerte el a köztársasági elnök által jóváhagyásra kénytelenkelletlen előterjesztett amnesztiatörvény keretében. De a jogállamnak ezt a szilárdító lépését nemsokára kiábrándító manipulációk is követték. Pedig minden kormányzati lépés jogosultságának a parlament ált al meghatározandó feltétele, hogy az ne az alkotmányosság megkerülésére, hanem érvényesítésére szolgáljon - most és mindörökké. (12.50) A kárpótlási jegyek leértékelése a legnagyobb mértékben az idősebb nemzedékeket és főként a volt parasztságot sújtotta. A részben gerjesztett infláció pedig leginkább a bérből, fizetésből élőket, illetve a növekvő számú munkanélkülit és a szociális segélyekből tengődőket érte. A hajdani szovjet és KGSTigények szerint formált, illetve deformált gazdaságunk részben felszámol ásra, részben és sokban elhirtelenkedett privatizációra került. Annak vadprivatizációs változata után megszületett ugyan törvényes szabályozása, de a következő parlamenti ciklusban kiskapukat nyitó módosítást iktattak be. Az olajbotrányokat - egyebek melle tt - hamarosan követte a Tocsikügy (Az ellenzéki oldal felé:) - köszönöm a kommentárokat, mert idehallatszanak , majd annak teljes lezárulása előtt a közvéleményt meghökkentő brókerbotrány és a titkosszolgálati ügyek, amelyek mind erősebben hatottak a po litikai elit és nem kevéssé maga a parlament iránti bizalom csökkenésére. Mindez (A kormánypárti oldal felé:) - ugyancsak köszönöm a kommentárokat - belejátszott a 2004 nyarán kirobbant kormányzati válság történéseibe, és abba, hogy ennek feloldásába, egye s vélemények szerint elodázásába a parlamentnek nem megvitató, hanem csupán rábólintó szerep jutott. Jelen idejű gondokat okoz a kormányzatnak és parlamenti bázisának viszonya alkotmányunk azon intelméhez, amely nemcsak felelősségre figyelmeztet a “határon kívül élő magyarok sorsáért”, hanem konkrét kötelezettségre is “a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolásáért”. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)
