Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 21 (200. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GAZDA LÁSZLÓ (MSZP):
246 tömeggyilkosság okat! Soha többé olyan eszmét, amely az emberi élet tiszteletét bármilyen indokkal megsértheti! Soha többé olyan hitet, amelynek mások halála az ára! A XX. század tévútjai arra tanítják a XXI. századot, hogy ennek három biztosítéka van: az emberi élethez v aló jog minden eszmén felül álló tisztelete, a tolerancia és a demokrácia. Ezeknek az értékeknek a jegyében tisztelegjünk az áldozatok emléke előtt, de ne csak ezen a napon. Köszönöm kedves képviselőtársaim figyelmét. (Taps.) Tisztelt Képviselőtársaim! A m egemlékezést követően megkezdjük mai munkánkat. A bizottsági elnöki értekezlet alapján tárgysorozatbavételre, illetve ajánlás készítésére kijelöltem a bizottságokat. Érdeklődő képviselőtársaim az informatikai hálózaton kaphatnak tájékoztatást erről. Bejelentés frakcióvezetőhelyettesek megválasztásáról ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja a mai ülésén Gazda László és Török Zsolt képviselő urakat a február 2122ei ülésnapra frakcióvezetőhelyettesnek megválasztotta . Kívánok a megválasztásuk időtartamára sikeres és eredményes munkát. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon n apirend előtti felszólalásra jelentkezett Gazda László frakcióvezetőhelyettes úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából: “A keleti kapcsolatok jelenlegi helye, lehetséges jövője a magyar gazdaságban” címmel. Képviselő urat illeti a szó. GAZDA LÁ SZLÓ (MSZP) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Bennünket, akik az ország északkeleti részén élünk, közel másfél évtizede élénken izgat a keleti kapcsolatok mindenkori helyzete és lehetséges jövője, elsősorban a gazdasági kapcsolatainkban. Nem leértékelve az oktatási, tudományos, kulturális, idegenforgalmi lehetőségeinket, még 15 év után is él emlékeinkben, milyen kedvező volt a szinte minden árut korlátlan mennyiségben felvevő szovjet piac közelsége, mit jelentett SzabolcsSzatmárBereg megyébe n a kistermelőknek, amikor csak étkezési almából közel 500 ezer tonna almát exportálhattak, és az élelmiszeripari termékek közel 90 százaléka Globus márkanév alatt kelet felé hagyhatta el az országot. Tágra nyílt szemmel figyeltük, hogy a rendszerváltást követően az akkori döntéshozók egyegy geg, egyegy kuruckodás kedvéért hogyan tették ezeket a kapcsolatokat tönkre egyik pillanatról a másikra, milyen fejvesztetten adtuk fel gazdasági lehetőségeinket, mai szóhasználattal: bejáratott piacainkat, és hogy m ilyen szívesen vették át a helyünket német, olasz, francia és amerikai kereskedők. Tudjuk, kétszer nem lehet ugyanabba a folyóba belépni, mégis azt mondom: most türelmes, kitartó munkával, pragmatikus alapon újra kell építenünk gazdasági kapcsolatainkat Ke let felé, mert a magyar gazdaság, különösen az északalföldi, északmagyarországi és délalföldi régiók számára elhelyezkedésüknél fogva megadhatja a lehetőségeket arra, hogy a határ menti és a határon átnyúló kapcsolatokat felhasználva és kihasználva aktí v regionális politikát folytathassanak. Magyarországnak az Európai Unió tagjaként fontos lehet a tengerentúl, a TávolKelet, DélkeletÁzsia, de talán fontosabb lehet két olyan ország, Ukrajna és Oroszország, amelyekkel
