Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 26 (218. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
2427 Összefoglalva, tisztelt Ház, a törvényjavaslatot támogatjuk, és mint mondtam, annak különösen a Tokaj Kereskedőház állami vagyonból nemzeti vagyonba való visszakerülését támogatjuk. (12.20) Arra kérem önöket, hogy ha nem is fogadta el az Ors zággyűlés tegnap, hogy a Tokaj Kereskedőház vagyona egészüljön ki a nagy értékű muzeális készletekkel, önök mint kormánypárti képviselők, gyakoroljanak nyomást a kormányukra, hogy azt a kormányhatározatot, amivel kivették a muzeális készleteket a Tokaj Ker eskedőházból, a kormány változtassa meg, kerüljenek vissza ezek a muzeális készletek, és most már az egész privatizáció Damoklesz kardja egyszer és mindenkorra háruljon el végre a Tokaj Kereskedőház feje fölül. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. ELNÖK (d r. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Keller László képviselő úrnak, MSZP. KELLER LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Több dologról szól ez a törvénymódosító javaslat, most csak és kizárólag a Tokaj Kereskedőházról beszélünk. A koalíc iós partnerünk is világossá tette, hogy a Tokaj Kereskedőház tartós állami tulajdonban tartásával nem egészen tud egyetérteni. Magam is azért kértem szót, hogy elmondjam: ellentétben az előterjesztéssel, nem biztos, hogy szerencsés ezt a volt állami gazdas ágot tartós állami tulajdonban tartani. Az egy nyilván a Fidesz által jól végiggondolt demagóg politikai hadüzenet volt, ami után többen úgy vélték, hogy akkor maradjon tartós állami tulajdonban a Tokaj Kereskedőház. Éppen azok gerjesztik ezt a hangulatot, akik, meg kell nézni, hogyan privatizálták az egyébként valóban nagy múltra visszatekintő 12 állami gazdaságot vagy állami gazdaság jogutódját, a részvénytársaságokat még az előző időszakban. Akkor ismeretlen fogalom volt a nyilvános pályáztatás. Akinek o da akarták adni, odaadták, trükkös módon egy kormányhatározatba becsempészték azt, hogy a privatizációs szervezettől a Magyar Fejlesztési Bankhoz delegálják a cégeket, és utána a Fejlesztési Bank egy másik cége jól végiggondolt konstrukcióban odaadta egyéb ként annak a körnek, akinek jó előre végiggondolták, hogy oda fogják adni. A máz az volt ezen a privatizációs technikán, hogy azt mondták, a munkavállalók többsége fogja megszerezni ezeket a nagy múltú cégeket. Nem így történt. Ma már látjuk világosan, hog y például az én választókörzetemben a herceghalmi volt kísérleti állami gazdaság és jogutódja, a részvénytársaság a privatizáció után milyen helyzetbe került. Gyakorlatilag miközben az elmúlt években végig arról beszéltek, hogy milyen nagy múltú a gazdaság , gyakorlatilag az állattenyésztés abszolút mértékben megszűnt, és ma már tulajdonképpen az ingatlanbiznisz irányába fordult a részvénytársaság tevékenysége. Világos, hogy kik voltak a strómanok és kik voltak az igazi tulajdonosok; ma már ezt világosan lát juk. Csakhogy abból, hogy a Fidesz így privatizált, még nem következik, hogy mások tisztességes privatizációval nem hozzák adott esetben jobb helyzetbe a céget, mert azt gondolom, hogy valóban nem sikerült a privatizáció, és ennek megvan a jó oka. Azért ne m sikerült a privatizáció - Kovács Tibor képviselőtársam már utalt arra a felszólalásában, meg bizottsági ülésen is elmondtuk , mert olyan szőlőket vásároltak fel, amely szőlőkből megtermelt bor bizony nem képviseli azt az értéket, amelyet az állami költs égvetésből arra ráfordítottak. Nyilvánvaló, hogy a piac ezt nem tudja értékelni, és nem fizeti meg ennek az ellenértékét. Nyilvánvaló, hogy abban a demagóg dumában, amit itt a fideszesek végigcsináltak a privatizációs folyamatban, senki nem vállalja föl az t, hogy vagyonvesztéssel privatizálja a Tokaj Kereskedőházat. De attól nehogy azt higgyük, hogy a működtetése az állam által sokkal hatékonyabb lesz, ráadásul akkor, amikor pontosan lehet azt tudni, hogy a privatizációs folyamat elvezethetett volna oda, ho gy a kistermelők, akiknek elemi szüksége van a Tokaj Kereskedőházra, megalkotva a saját szövetkezetüket, olyan garanciákat kaptak volna a tartós szőlőfelvásárlásra, amit nem biztos, hogy az állam prezentálni tud adott esetben számukra.
