Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 25 (217. szám) - A felsőoktatásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
2373 szintén. Persze ebből a szempontból nem egységes Németország, de a német tartományok többségéb en az eddig egyciklusú képzést akarják fenntartani a tanárképzés vonatkozásában. Dániában négy plusz egyes rendszert, ilyen ráépítő rendszert alkalmaznak. Tehát számos példa van az Európai Unió tagországaiban arra nézve, hogy a tanárképzést nem akarják hár om plusz kettes képzési keretbe bekényszeríteni, mert szakmai szempontból indokolatlan. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Két percre megadom a szót Arató Gergely államtitkár úrnak. ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ez egy meglehetősen komoly dilemma, amit a képviselő úr felvetett, és még abban sem vagyok biztos, hogy ebből a szempontból bárkinek a birtokában van a végleges megoldás. Egyrészt azok a példák, amiket a képviselő úr említ, nem teljesen felelnek meg a magyar gyakorlatnak, ugyanis nem veszi számításba a képviselő úr, hogy, mondjuk, Ausztriában eddig is úgy működött, hogy elkülönült intézményrendszerben zajlott a tudományos típusú képzés és a tanárképzés. Magyarországon azonban nem ez a hel yzet, Magyarországon a tudományegyetemek végzik a tanárképzésnek is egy nagyon jelentős feladatát, és ugyanakkor a tanárképző főiskolák pedig nagyon komoly számú hallgatót bocsátanak ki, akik aztán nem tanárként helyezkednek el. Ha azt az utat követnénk, a mit képviselő urak javasolnak, akkor annak legalább három hátránya lenne. Az egyik az, hogy elveszne a bolognai folyamatban rejlő azon lehetőség, hogy a hallgatók az egyetemi tanulmányaik folyamán hozzanak döntést arról, hogy milyen területen és milyen mél ységben kívánnak elmélyedni. Másodszor: pontosan az a lehetőség veszne el, amit képviselő úr említ, hogy ne csak hagyományos kétszakos tanárszakokat vehessék fel, hanem felvehessenek műveltségi területeket vagy más területeket is, hiszen nem lehet a végtel enségig elaprózni a bemeneti szakok követelményeket. Végül a harmadik problémát az okozza, képviselő úr, ha a tanárképzést csak úgy szervezzük meg, hogy tanárokat képez, akkor jóval kevesebb hallgatót lehet beengedni a tudományegyetemekre, a tanárképző fői skolákra, mint amennyi jelenleg jár. Tehát kétszakos tanárképzésre nem körülbelül tizennégyezer hallgatót lehet beengedni, mint most, hanem ennél jóval kevesebbet, hiszen a tanárigény ennél jóval kisebb. Elég nehezen tudom elképzelni, hogy akkor a tanárkép ző főiskolák pontosan milyen más típusú alapképzéseket fognak csinálni. Köszönöm szépen. Majd lehet hogy folytatnom kell. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Szintén két percre megadom a szót Pósán László képviselő úrnak, Fidesz. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönö m, elnök úr. Nem vitatom, hogy nem egy egyszerű kérdés a tanárképzés dolgát jól és rendben lévően elrendezni. Ebből a szempontból, azt hiszem, nem árt, ha még egy kicsit elgondolkodunk, és ha lehet, akkor bizottsági módosító indítvány formájában valami oly an megoldást munkálunk ki, ami ebből a szempontból mégiscsak megnyugtatóbb lesz, és ha úgy tetszik, talán szakmailag is indokoltabb lesz. De még egyszer mondom, az egyik legfőbb probléma az, hogy az első három évben igazából érdemi tanárképzési dolgokat ne m lehet csinálni akkor, amikor a szakosodás is majd igazából csak ez után fog megtörténni. Ez elég furcsa dolog. A másik, amit szeretnék mondani: az ajánlás 533. pontjában egy olyan részt szeretnénk törölni, ami kicsit értelemzavaró. Ez arról szólna, hogy az 1984. szeptember 1je előtt megszerzett egyetemi doktori cím továbbra is viselhető legyen. Ennek az indoklását, azt hiszem, érdemes lenne elmondani. Egyrészt megszerzett jogosítványról van szó, ami helyes, másrészt pedig vannak olyan szakok, szakképzett ségek, amelyek automatikusan ezzel járnak, a jogász és az orvos. Tehát ebből a szempontból ezek fenntartása mindenképpen indokolt.
