Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 25 (217. szám) - A felsőoktatásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KUZMA LÁSZLÓ (Fidesz):
2346 keresztül a szakképzés kimeneti oldalán megjelenhet a munkaerőpiacon. Én nem azt mondom, hogy mesterségesen és erőszakosan vissza kell tartani a szakképzésben némely jó képességű hallgatóaspiránst, hanem azt mondom, hogy kellő egyensúlyt kell megtartani, és a munkaerőpiac valódi igényeinek megfelelően kellene nekünk, törvényhozóknak a törvényalkotási tevékenységünket megtenni. Az általános vitáb an is elmondtam, most is megismétlem zárómondatomat: a szakképzés részéről fogadják ezt képviselőtársaim egy jajkiáltásnak, hogy ne tegyük ezt a közoktatás szakképzési szegmensével. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Két percre megadom a szót Ara tó Gergely államtitkár úrnak. ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Természetesen én sok szempontból osztom az ön aggodalmait a szakképzéssel kapcsolatban, azt kell azonban elmondanom - és ugyanezt tudtam elmondani az ön hozzászólására az általános vitában is , hogy a középfokú szakképzés problémáit nem a felsőfokú szakképzés rovására kell megoldani. Nem az a szerencsés szemlélet, amelyik centivel méricskéli az egyik vagy másik területet, hogy nehogy az elhúzzon, mert akkor én milyen rossz helyzetbe kerülök. Ma a középfokú szakképzésnek azért vannak beiskolázási problémái, mert az érintett korosztály jelentős része inkább választja költségtérítéssel, fizetési kötelezettséggel a felsőoktatás t, mint a szakképzést. Ennek számos oka van egészen odáig, hogy az elmúlt években leértékelődött a középfokú szakmunkás végzettség a piacon, a munkaerőpiac változásai, vagy éppen amiatt - ezt tegnap hallottam, meg kell mondanom, képviselőtársaim, nagyon ér dekes felmérés , hogy Magyarországon az európai átlagot jóval meghaladják a diplomásbérek és a szakmunkásbérek közötti különbségek. Én azt gondolom, hogy ha a munkaerőpiacnak az az igénye, hogy több szakmunkás legyen, akkor erre van egy nagyon egyszerű ér tékmérő eszköz, amit a föníciaiak feltaláltak, tudniillik többet kell fizetni a szakmunkásoknak, és akkor nagyobb lesz a hallgatókban vagy a diákokban az igény ez iránt a terület iránt. Ugyanakkor a képviselő úrnak igaza van, hogy azokon a területeken, aho l ez a törvényjavaslat igazságtalanul vagy aránytalanul hozná hátrányos helyzetbe a felsőfokú szakképzéssel szemben a középfokú szakképzést, másképp mondom: ott, ahol lehet jobb lehetőséget adni a középfokú szakképzésnek is vagy a középfokú szakképző iskol áknak - ilyen például az ön által említett 219es módosító indítvány, ami lehetővé teszi, hogy közösen folytassák a felsőfokú szakképzést a felsőfokú és a középfokú intézmények , ott mindenképpen indokolt az, hogy ezeket a javaslatokat támogassuk. Ezt a k ormányzat meg is fogja tenni. Az a célunk, hogy a szakképzésnek mind a két területe jól fejlődjön, és eredményes lehessen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Szintén két percre megadom a szót Kuzma László képviselő úrnak, Fidesz. KUZMA LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Aggodalmaimat nem azért fogalmaztam meg, mert a jól képző felsőoktatási intézmények és a jól képző középfokú közoktatási intézmények beiskolázási gondokkal küzdenek, hiszen nyilván az marad a piacon, aki jól csinálja a saját dolgát. Aggodalmaimat elsősorban azért fogalmaztam meg, mert várhatóan a felsőoktatás, a felsőoktatás egyes szegmensei fognak beiskolázási gondokkal küzdeni. Ez az, ami el fogja szívni a jó közoktatási szakterületről is az embereket. De ez egy mel lékes dolog, mert ha a törvény módosításai és kapcsolódó módosításai során az “egyenlő pályák, egyenlő esélyek” elve megvalósul… - és be kell valljam őszintén, hogy a 219es
