Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 25 (217. szám) - A felsőoktatásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - LEZSÁK SÁNDOR (független): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár:
2332 LEZSÁK SÁNDOR (független) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Az á ltalános vitában is rögzítettem ellenvetéseimet, és megfogalmaztam, hogy módosító indítványokat mégiscsak be fogok nyújtani, hiszen alapjaiban nem értek egyet a törvénytervezettel, és ezzel az MDFből kizárt és a kizárások miatt kivált Nemzeti Fórum gondol atait is megfogalmaztam. Gusztos képviselőtársam pontosan a lényegre tapintott: alapjaiban nem értünk egyet a törvénytervezettel, és módosító indítványokkal megkíséreljük legalább felhívni a figyelmet arra, hogy itt egy hagyományos egyetemi rendszer szétve rése, piacosítása történik, és egy olyan amerikanizálódó folyamat indul el, amit nagyon nehéz lesz megállítani, és másfél esztendő múlva visszaterelni abba a mederbe, amelyben valóban rangjához méltóan lesz képes működni a magyar tudomány és felsőoktatás. (20.40) Már a szemén látom Szabó képviselő úrnak, most azt gondolja, hogy ezek csak szavak, szóvirágok. De valójában köztünk az ellentét valóban áthidalhatatlan. Talán nem lesz érdemes most újra elkezdeni az általános vitát. Ennek ellenére a további módosí tó javaslataimat azért meg fogom fogalmazni. Köszönöm. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Szintén két percre megadom a szót Pósán László képviselő úrnak, Fidesz. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Szabó képviselő úr hivatkozott az amerikai egyetemekre . Egy dolgot azért elfelejtett megemlíteni, nevezetesen azt, hogy ott még sincsen egy olyan reguláris szabályozó, ami megmondaná azt, hogy minden egyetemnek így kell kinézzen az irányító szervezete. Márpedig ez a törvény most ezt mondja ki: így kell kinézz en. Az amerikai egyetemeken ebből a szempontból a kép nagyonnagyon változatos. Csak egy kiragadott példa: a Harvardon például az alumnusok szavaznak. Van vagy 240 ezer nyilvántartott egykor végzett ember, és azok szavaznak. Ez is egy megoldás lehet, de ak kor mondják ki azt, hogy a magyar jogalkotásban sem kívánnak egy ilyen regulázott, uniformizált megoldást csinálni. Bízzák az intézményekre! Legfeljebb akkor az az előírás - Gusztos Péter szavai szerint , hogy egyetlenegy ember sem lehet, aki az egyetemme l aktuálisan jogviszonyban van. De hogy hogyan alakítják ki utána a megoldást, azt bízzuk akkor az intézményekre! Ez egyetemi autonómia, ezt lehet; de így ez egy regulázott formula, és azt gondolom, hogy nem helyes. Azért a Lezs ák képviselő úr által felvetett dolgoknál azt gondolom, hogy nemcsak koncepcionális kérdés van, hanem van nagyon komoly jogi is, amit érdemes lenne megszívlelni. Ugyanis ő mit is mond? Az egyetemmel munkaviszonyban álló oktatók ne lehessenek tagjai az irán yító testületnek - tartalmazza a törvény , ő meg azt mondja, hogy már miért ne lehetnének. Erre azt mondják önök, hogy na de hát akkor itt borul a törvény egész koncepciója. Álljon meg a menet, tisztelt képviselőtársaim! Érdekes módon a centrumokkal kapcs olatban, hogy, hogy nem, nem borul a dolog, és a centrumok jelenlegi szerkezetű vezetése dönthetne vagyoni kérdésekről, az irányító testületnek nincs fölötte jogosítványa, dönthetne pénzügyi kérdésekről, és így tovább. Ha ott a jelenlegi szerkezet megállja a helyét, és a jövőben is úgy gondolják, hogy helyénvaló, akkor igazán nem értem, hogy más, nem a centrumhoz tartozó szervezeti egységek oktatóit miért fosztják meg ettől a jogtól. Ezt kifejezetten diszkriminatív jellegűnek tartom (Az elnök a csengő megko cogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , és azt gondolom, hogy jogilag is aggályos. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Szintén két percre megadom a szót Arató Gergely államtitkár úrnak. ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár :
