Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 25 (217. szám) - A felsőoktatásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
2323 az irányító testület fő feladata, ha értően olvassuk el a törvényt, nem más, mint hogy az intézmény rendelkezésére bocsátott va gyon és anyagi javak felhasználásával biztosítsa a színvonalas egyetemi oktatás, a kutatás és a tudományos élet feltételeit. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen munkát csak együttműködéssel lehet színvonalasan megoldani, és ez a javaslat azt a célt szolgálja, hogy ez az együttműködés ne véletlenszerű, hanem intézményes legyen. Elsőre talán nem sikerült ezt a szándékot a legjobban megfogalmazni, de kapcsolódó módosító indítvánnyal, szakértők, kodifikátorok segítségével sikerült egy olyan változatot készíteni, amely törvénybe iktatható lesz, fenntartva azt az álláspontomat, hogy egy ilyen típusú garancia beépítése éppen az egyensúly szempontjából szükséges. Ha már az irányító testületről beszélek, akkor szeretném azt is elmondani, hogy három forrásból van hatásköre az irányító testületnek. Egy részét eddig a kormány, illetve az oktatási miniszter gyakorolta. A másik részét eddig senki sem gyakorolta, mert olyan új lehetőségeket kap a gazdálkodásban a felsőoktatási intézmény - az irányító testület gyakorolja majd ezeket a jogosultságokat , amelyekkel eddig sem a fenntartó, sem az intézmény nem rendelkezett. Itt az új törvényi szabályozásra gondolok, amely az adókapcsolatokra vonatkozik, a pénzgazdálkodásnak az általában vett költségvetési szabályoktól sok területen elté rő lehetőségeire, amely hatékonyabb és kiegyensúlyozottabb működést tesz lehetővé. A harmadik eleme az irányító testület hatáskörébe tartozik csak, és ez kisebbséget képvisel a hatáskörei között, amelyet eddig az intézményi tanácsok, egyetemi tanácsok, fői skolai tanácsok gyakoroltak. És hangsúlyozom, amit az előző hozzászólásomban már elmondtam, hogy a törvény szellemének megfelelően az irányító testület az intézmény, az egyetem, a főiskola szerves része, lényegesen közelebb kerül a megválasztásával - és me ggyőződésem szerint a normális működésével - az egyetemhez, mint eddig a fenntartó volt, és sokkal közelebb lesz az egyetemhez, főiskolához, mint a kormányzathoz. A másik módosító indítvány, amely a 124. és a 128. pont alatt… - pontosabban nem egy, hanem k ettő módosító indítvány, amelyek összefüggenek egymással. Az indítványt képviselőtársaimmal közösen adtuk be, az összeférhetetlenségi szabályokat tisztázza. (20.00) Az irányító testület tagjai esetében a törvényjavaslat szigorú összeférhetetlenségi szabály okat állapít meg, amellyel egyetértünk. Ugyanakkor nincs a magyar oktatási rendszerben hagyománya annak, hogy az intézmények első számú vezetőit - legyen itt szó a közoktatás intézményeiről vagy a felsőoktatás intézményeiről - a törvény a közéleti szereplé stől, a politizálástól eltiltaná. Itt Horváth képviselő úrral mélységesen egyetértek abban, hogy a jövő értelmiségének, a jövő érdekében nagyon fontos feladatokat megoldó fiatalságnak a neveléséből nem lehet a közéletet, nem lehet a jó értelemben vett közü gyekkel való foglalkozást, a politizálást kitiltani, és ugyanígy nem lehet az egyetemen dolgozó, különböző ambícióval rendelkező oktatókat eltiltani a politizálástól, hiszen ha közéleti tevékenységet végeznének, és az összeférhetetlenségi szabályok például az egyetem rektorára is éppúgy érvényesek lennének, mint az irányító testület tagjaira, akkor ellentmondásba kerülnénk az eddigi hagyományokkal, illetve akkor nem végezhetnének ilyen munkát. Erre vonatkozik a javaslatunk, hogy az egyetem rektora ne legyen eltiltva a közéleti szerepvállalástól (Az elnök a csengő megkocogtatásával a hozzászólási időkeret leteltét jelzi.) , ahogyan ma sincs eltiltva, és nincsenek az intézmények közalkalmazott vezetői sem. Köszönöm szépen az elnök asszony türelmét. ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Megadom a szót Pósán László képviselő úrnak, a Fideszből. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm, elnök asszony. Az ajánlás 52. pontjában tett javaslatom arra irányul, hogy azoknál az intézményeknél, amelyeknél a törvény szerint a későbbiekben is lehetséges osztatlan képzés - hiszen
