Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 25 (217. szám) - Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazása - Az adókról, járulékokról szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter:
2294 Köszönöm a szót, tisztelt elnök asszony, és köszönöm a fideszes képviselőtársak némelyikének a tapsos tetszésnyilvánítást. (Szórványos taps az MSZP soraiból. - Taps a Fidesz és a függetlenek soraiból. - Közbeszólás a Fidesz soraiból.) A gesztust, valóban. Az adókról és járulékokról szóló törvényjavaslatot a kormány azért terjesztette a Ház elé, mert úgy gondoltuk, indokolt, hogy olyan kérdésekben, amelyekben egyszerűsítéseket lehet csinálni, egyszerűsödjön az adókötelezettek kötelezettségsorozata. Ebből következően mi nd a részletes, mind az általános vitában ezekben a kérdésekben az ellenzéki és kormánypárti képviselők között jórészt egyetértés alakult ki. Nyilvánvalóan néhány kérdésben bizonyos módosító indítványok ezt az egyetértést tovább szerették volna terjeszteni más kérdésekre is vagy más határidőkre és más jogosultságokra is. A kormány javaslatai elsősorban az adóeljárással és a társasági adóval kapcsolatos szabályok alkalmazását könnyítik meg a most támogatásra javasolt sor szerint. Az adóigazgatási eljárási sz abályok alkalmazása egyszerűbbé és követhetőbbé válik a továbbiakban a javaslatok elfogadása esetén. A társasági adó módosításai, a fejlesztési adókedvezmény igénybevétele és adminisztratív terheinek csökkenése esetén a veszteség elhatárolása elsősorban ke dvezőbb feltételeket biztosítanak. Kedvezőbb lesz a hátrányos térségekben székhellyel rendelkező kis- és középvállalkozások, egyéni vállalkozók versenyképessége javítása érdekében a százszázalékos éven belüli elszámolható amortizáció lehetősége is. Fontos eleme a javaslatnak: az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmét támogató rendelkezések bevezetésével Magyarországon kialakulhat egy olyan kereskedelmi tevékenység, amely a társasági adó alapját növelheti a jövőben. Tisztelt Országgyűlés! Szeretnék néhány kérdésre kitérni az általános forgalmi adó kapcsán is. Miután az elmúlt időszakban kialakult egy olyan helyzet, amelyben a belföldi beszerzések hátránya a közösségi beszerzésekhez képest felmérhetően nagy és jelentős volt, ezért szükséges, hogy csökkenjen ez a hátrány, azaz a harmadik országból érkező importhoz képest a belföldi forgalom adóterhelésének, adóelszámolásának az egyszerűsége biztosított legyen. Megváltozik ezért a javaslat szerint a harmadik országból érkező termékimport utáni áfafizetési kötelezettség rendje, részben visszaállításra kerül a kivetéses adózás ezen adótételek esetében. Úgy vélem, hogy nemzetgazdasági szempontból is jelentős az exportőrök és nagy importőrök esetében az önadózás fennmaradása, az önadózás alkalmazhat ósága a vám- és pénzügyőrség által egy évre kiadott engedélyen alapulna a továbbiakban. Ennek feltétele lesz a későbbiekben az, hogy az illető adóalany megbízható vámadós legyen, már legalább egy éve működő cég kaphatja meg ezt az engedélyt, amennyiben az APEH és a vám- és pénzügyőrség le tudja megfelelőképpen ellenőrizni a cég előéletét. További feltétel lesz az, hogy a tárgyévet megelőző évi export és a Közösségen belülre történő értékesítés összesített adóalapja elérje a tárgyévet megelőző évi belföldön történő értékesítés adóalapjának 67 százalékát, de legalább tízmilliárd forintot, és a tárgyévet megelőző évi export és a Közösségen belülre történő értékesítés összesített adóalapja pedig elérje a 20 milliárd forintot. Úgy gondoljuk, ezzel a megfelelő sza bályok behatárolják azt, hogy az eddig érvényes szabállyal eddig nem okszerűen élő vállalkozások korlátozottan tudjanak a továbbiakban az állam kontójára, valamennyiünk és a költségvetés kontójára visszaélni. Több módosító javaslatot is a kormány támogatni fog a kiadott lista alapján. Így ezek közül szeretném megemlíteni azt a bizottsági indítványt, amelyben a Közösségen belüli termékbeszerzés kapcsán érvényesíthető levonási jogot pontosítja és határozza meg a továbbiakra. Az EU erre érvényes irányelvével v aló összhang megvalósítása érdekében a Közösségen belülről történő beszerzés esetén a levonási jog a 6. számú áfairányelvben meghatározott adattartalmú bizonylat birtokában gyakorolható. Ez a vállalkozások számára és a levonási jogot érvényesíteni kívánó v állalkozók számára egy szigorú bizonylati fegyelmet fog előírni a későbbiekben.
