Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 25 (217. szám) - Godó Lajos (MSZP) - az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszterhez - “Eljutnak-e a roma kormányzati programok a romákhoz?” címmel - ELNÖK (Harrach Péter):
2259 kizárható, hogy léteznek ilyenek, csak akkor az együttműködés úgy valósulhat meg, hogy ha tényleg konk rét felvetésekkel találkozunk. Mindemellett, képviselő asszony, azért egy picit furcsállom, hogy most, amikor valójában közbeszerzés van, valójában verseny van, ilyenkor persze az alulmaradók nyilvánvalóan rendre panaszkodnak. Ez most már egy összemérhető szituáció. Az önök kormányzása idején ugyanis csak egyetlenegy udvari szállító volt, annak az árait nem volt mivel összemérni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Képviselő asszony viszontválasza következik. DR. DÁVID IBOLYA (MDF) : Rendre az a válasz, hogy megfoghatatlan, nincsenek konkrétumok. Minden egyes felszólalásomban konkrétumokkal éltem. Néhányat hadd ismételjek meg államtitkár úrnak. Nem olyan bonyolult egyébként az autópályaépítés szerkezete, hogy kellő odaf igyeléssel ne lehetne megakadályozni a visszaéléseket. Miért drágább például 30 százalékkal a festés, az acélszalagkorlátépítés az új pályán, mint a felújítási munkáknál? Mitől van, hogy a hídfelújítás betonárai a valós versenyben kialakult felújítási mun kák egységárától 80100 százalékkal tudnak eltérni? Mitől van, hogy az építési és felújítási egységárak ’969798ban még közel azonos nagyságrendűek voltak, ma néhol 100 százalék a különbség? Még egy konkrétum. Mi az indoka, hogy 2002 őszén két szakasz ép ült, KisterenyeSalgótarján között a 21es bekötőút aszfaltegységára 28 és 34 ezer forint között van, ugyanebben az időben, ugyanezen kivitelező cég a 3as autópálya építésénél az aszfalt egységáránál megközelítően a dupláját érvényesítette az ön tárcájáná l. Soha, senkinek nem tűnt föl ez a fajta különbözet. Sok kicsi sokra megy. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Államtitkár urat is egyperces viszontválasz illeti meg. DR. SZANYI TIBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi á llamtitkár : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Ez most már icipicit konkrétabb volt, mint az első menet, de azért azt mondom, még mindig kevés ahhoz, hogy össze tudjuk hasonlítani a dolgokat. Én értem, hogy 30 százalék, azt is ér tem, hogy 80 százalék - de mihez mérjük? Mikori helyzethez mérjük? Ha ezeket a dolgokat: út, kivitelező, idősorok s a többi, föl tetszik tudni vetni, ígérem önnek, hogy darabra, egyenként kivizsgáltatjuk a helyzetet, az eseményeket, és akkor meg fogjuk lát ni. Egyébként, képviselő asszony, szeretném elmondani, hogy amikor általában egy útra vagy bármilyen nagyobb építési munkára ajánlatot tesz egyegy szállító, akkor azt komplexen teszi. Van olyan szállító, amelyiknél ez a munka olcsóbb, az a munka drágább; összességében szoktuk a munkálatokat, illetve az ajánlatokat elbírálni, amiben persze lehetnek fajlagos eltérések, de összességében a legkedvezőbbet szoktuk választani. Sőt, muszáj. Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) Godó Lajos (MSZP) - az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszterhez - “Eljutnake a roma kormányzati programok a romákhoz?” címmel ELNÖK (Harrach Péter) :
