Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 15 (199. szám) - Az országos fogyatékosügyi program 2001-2003. évi végrehajtásáról és az ezzel összefüggésben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentés, valamint a jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - BABÁK MIHÁLY (Fidesz):
222 A másik ügy, amit szintén a saját választókörzetemből szeretnék elmondani, a súlyos mozgáskorlátozott sze mélyek gépjárműszerzési támogatására vonatkozik. Itt már több megszólalás is elhangzott, Sisák képviselőtársam vagy Soltész Miklós képviselő úr is utalt rá, hogy bizony, ez a 7 ezer forintos közlekedési támogatás - nagyon sokan úgy fogalmaznak - megalázóan alacsony. Valóban azt hiszem, érdemes lenne ebben valamilyen előrelépést tenni. A másik a 300 ezer forintos támogatás, amely a gépjárművek megszerzésére vonatkozik, szintúgy rengeteg problémát vet fel úgy az összeg kicsinysége, mint a hozzájutás módja mia tt. Amit mondani szeretnék, és egy ilyen kérdésemet már be is nyújtottam, ha erre mód lesz, ezt majd el fogom mondani: konkrét üggyel találkoztam, miszerint az a mozgáskorlátozott ember, aki nem tudja vezetni az autóját, az nem részesülhet fogyatékossági t ámogatásban, gépjárműszerzési támogatásban, és a családtagja sem. Az az észrevételem, hogy az a bizonyos 164/1995. számú kormányrendelet nem esik egybe a fogyatékos személyek támogatásáról szóló törvény szellemével. Azt hiszem, érdemes lenne ezen is elgond olkodni, hogyan lehetne ezt módosítani, hogy azoknak az embereknek a családtagjai is támogatáshoz jussanak, akik a jelenlegi, azt gondolom, nem indokolt szigor miatt ehhez nem tudnak hozzájutni. (17.30) Kérem szépen a kormányzatot, a miniszter asszonyt, ho gy a felvetéseket azzal a jó szándékkal és együttműködési készséggel kezeljék, ahogy én ezt szerettem volna elmondani. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm. Megadom a szót Babák Mihá ly képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. BABÁK MIHÁLY (Fidesz) : Mélyen tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy egy kis közhelyet mondjak, de én nem így gondolom, és azé rt mondom el, mert úgy gondolom, hogy azok az emberek, akik fogyatékkal élnek ebben az országban, nem másodosztályú állampolgárok, önök is tudják. Sajnos a velük való foglalatosságban, esélyek megteremtésében hosszú időn keresztül bűnök vannak. Bűnök vanna k, ötven év bűne; úgy gondolom, a gondoskodás hiánya, hiszen akkor is, korábban is többet kellett volna kapniuk. A fogyatékkal élő ember ugyanolyan állampolgár, mint amilyenek mi vagyunk, csak több figyelmet és több gondoskodást érdemel. Mi tízmillió állam polgárról kell hogy gondoskodjunk e tisztelt Házban, tízmillió állampolgár esélyeiről, lehetőségeiről, életéről, annak megkönnyítéséről, és úgy gondolom, mi, parlamenti képviselők e beszámoló és tájékoztatás kapcsán sem alhatunk nyugodtan, mert úgy gondolo m, két éve nagyon keveset teszünk ennek érdekében, mármint a fogyatékkal élők életviszonyainak megváltoztatásában. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Miniszter Asszony! Az önkormányzatok a problémát, a gondokat helyben érzik; helyben érzik azért, mert go ndoskodniuk kell választópolgáraikról. És úgy gondolom, hogy nem teszünk meg most sem mindent, pedig tehetnénk és szükséges. Elmondom azt a közhelyet is, hogy teljes életet érdemelnek ezek az állampolgárok, köztünk élnek, családtagjaink is lehetnek, és úgy gondolom, felelősek vagyunk értük. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Államtitkár Asszony! Nincs jelen a teremben Harrach Péter miniszter úr, de a polgári kormány idején nagyon kedvező és helyes folyamatok indultak el e kérdésben, a települések akadálym entesítésének támogatásában, a munkahelyteremtésben, a megváltozott munkaképességűekkel való gondoskodás tekintetében. De, tisztelt miniszter asszony - ismerve az ön empátiáját, nem kételkedem önben , a 2004es és a 2005ös költségvetés semmit nem tesz eb ben az ügyben. A lemaradásunk, leszakadásunk az uniós csatlakozást követően tovább nő, és úgy gondolom, hogy sürgős cselekvést, aktív cselekvést, gondoskodást igényel. Bízom önben, higgye meg, de kérem, hogy ebben nagyobb vehemenciával próbáljon a kormányb an érdeket érvényesíteni, mert szükség van rá.
