Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 19 (215. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása - Napirenden kívüli felszólaló: - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
2137 angolamerika i szövetségesek ragaszkodtak ahhoz, hogy Magyarország kössön fegyverszünetet a Szovjetunióval, ami ilyen módon előfeltétele lett a mi háborúnk mielőbbi befejezésének. Ezekben a gondterhelt hónapokban épp ezzel a céllal jött létre a Görgey zászlóalj. Már a háborúba lépést sem övezte osztatlan nemzeti lelkesedés, amit drámaian demonstrált 1941ben Teleki Pál miniszterelnök mártírhalála. Majd amikor a háborúból való kiugrás kísérlete valószínűnek látszott, akkor Hitler német hadserege megszállta Magyarországot 1944 márciusában, amit októberben a nyilaskeresztes terror súlyosbított. Ekkorra már széles körű nemzeti és kormányzati szándékká lett az a törekvés, hogy a németorosz hadszíntér minél gyorsabban húzódjon keletről nyugatra, és a lehető leggyorsabban és m inél kevesebb emberáldozattal és vagyonveszteséggel ússza meg Magyarország a nagyhatalmak háborúját. Már Horthy Miklós államfő delegációja - Faragó Gábor, SzentIványi Domokos és Teleki Géza - is ennek érdekében tárgyalt Moszkvában. A békekötést sürgetők k özött is a legtevékenyebbé vált a Szabad Élet Diákmozgalom és a Magyar Ifjúság Szabadságfrontja, amelyek Kiss Sándor irányításával részét képezték a BajcsyZsilinszky Endre és Kiss János altábornagy vezette Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontnak. A zászlóal j egyetemistákkal indult, majd bevette a Tutaj utcai tanoncotthon fiataljait, a Börzsönyben pedig számos parasztifjút. Hogy a Görgey zászlóaljat is a Szabad Élet Diákmozgalom szülte, érthetővé válik, amikor számba vesszük a szándékokat, az akciókat és a kö vetkezményeket. Az ellenállás kockázatait vállaló, földalatti titkosság szálait kézben tartó Kiss Sándor révén jött létre az együttműködés. A katonai felső szervek, a Magyar Királyi Fővezérség részéről Tóth István vezérkari százados és Mikó Zoltán repülősz ázados biztosították a háttértámogatást: a legalitás és hivatalosság látszatát nyújtó nyílt parancsokat és anyagi ellátást. A Görgey zászlóalj tényleges működtetője, aktív parancsnoka Csohány Endre hadnagy volt, Nagy Károly zászlós és Bodolay Géza hadapród beosztottakkal és a rangidős Drozdy Kálmán századossal. Ők mindannyian tartalékos tisztek voltak. A polgári, nemzeti elkötelezettségű, háttérben működő bizalmas támogatók közül Mészáros István, Soós Géza, SzentIványi Domokos, Zsindelyné Tüdős Klára nevét említem most. Budapesten a Szentkirály utcai iskola épülete lett az elhelyezés körzete, változó, 200300 fővel. A Görgey zászlóalj létrehozóinak három fő feladatuk volt: mentesíteni a szervezetbe tartozó személyeket a háború frontvonala okozta fokozott él etveszélytől, és készenlétben tartani a harci egységet az esetleges pusztítások megakadályozására - ilyen volt például a Dunahidak várható felrobbantásának meghiúsítására tett kísérlet , továbbá létrehozni egy készenléti harci erőt a váratlan feladatok m egoldására. Történelmi távlatból visszatekintve a célok megvalósítása mérsékelten sikerült. Erről vannak írott történelmi adalékok, habár eleddig töredékesek. Amikor a nyilaskeresztes párt alapos gyanúkkal rendelkezett a valódi helyzetről, akkor az aktív z ászlóalj elhagyta Budapestet, a Börzsöny hegységbe vonult, ahol az eredeti misszió szellemében békéltető feladatokat próbált végezni. Végül is említeném, tisztelt Országgyűlés: a feladatok teljesítése során többen hősi halált haltak, akiknek emlékét a Nemz eti Kegyeleti Bizottság kellene hogy gondozza. A háború elmúltával a szovjet parancsnokok lefegyverezték a fogságba hurcolt Görgey zászlóalj katonáit. Az életben maradottak egykéthárom év elteltével tértek haza. Befejezésül, tisztelt Országgyűlés, mondan ám, ideje, hogy jelentőségükhöz mérten megőrizzük emlékezetünkben a két pogány közt egy hazáért küzdő áldozatvállalókat. Köszönöm a meghallgatást.
