Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 19 (215. szám) - Beszámoló az ingatlanokkal, bérlakásokkal kapcsolatban feltárt visszaélések megakadályozásáról, az úgynevezett lakásmaffia-tevékenység visszaszorításához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló 71/2004. (VI. 22.) Ogy. határozatban megjelölt felada... - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz):
2123 A kormányoldali képviselők ezen véleményüknek itt, a parlament plenáris ülésé n hangot adtak - idézhetek a jegyzőkönyvből, Hajdu képviselő úrtól, Fodor Gábortól, Szanyi államtitkár úrtól. Meg is történt a csoda, leszavazták a kormány módosító javaslatait, de még a kétharmadot igénylő, Házszabálytól történő eltérést is elfogadták a k épviselők, összesen 344en, és csupán egyvalaki szavazott ellene, pont az a képviselő, aki a kormány strómanjaként ezt előterjesztette. Megszületett az országgyűlési határozat, megkezdődhetett volna a munka - de nem kezdődött, mert a feladatok végrehajtásá hoz pénzre lett volna szükség. És ezt a pénzügyi forrást, az országgyűlési határozat kötelezésének megfelelően, biztosítania kellett volna a kormánynak a 2005. évi költségvetésében. Nem lett pénz az országgyűlési határozat végrehajtására. A képviselők álta l beadott módosító javaslatokat már elutasította a kormánytöbbség. Filléres működési támogatás jutott, más hasonló civil szervezetek kárára, tőlük elvonva, a SorsTársak Egyesületének. Tegnap történt, tisztelt képviselőtársaim, hogy a miniszterelnök úr, fi noman fogalmazva, lapátra tette a pénzügyminisztert. Az indokok homályosak, pedig örülhettünk volna annak, ha Gyurcsány Ferenc azzal áll elő: utólag észrevette, hogy a pénzügyminiszter szándékosan és tudatosan megsértette az országgyűlési határozatot, és e zzel az ő kormánya törvénysértővé vált. Történhetett volna így is, történhetett volna azért is, mert a magam részéről azért reménykedem abban, hogy Draskovics úr menesztésében ez a jogsértő szerepe is szerepet játszott. Már decemberben láttuk, hogy pénz né lkül a határozatok végrehajtásából kevés valósul meg, de ilyen sovány eredményre nem számítottam. A kormány beszámolóját áttekintve megállapítható, hogy annak egyetlen erénye, hogy pontonként megmagyarázza, mit miért nem lehet végrehajtani. Beszámoló? A cí mében az, de az igazságügyminiszter úr már nem ilyen nagyzolós, nem beszámolónak hívja az anyagot. Azt írja: “A határozat alapján a kormány a következő tájékoztatást adja az Országgyűlésnek.” Szóval, tisztelt képviselőtársaim, tájékoztatóról van szó. Tájé koztató, ennyi, és nem több. De azért arról nem tájékoztat, hogy melyik feladat teljesült vagy melyik nem teljesült, és melyik feladat - mondjuk, amelyiknek folyamatos a határideje - milyen arányban lett végrehajtva. Én sem vállalkoztam ennek a kiderítésér e, ugyanis az Országgyűlés részéről minimális elvárás egy kormánytól, hogy a kormány világosan számot adjon arról, hogy egy adott ügyben és annak a megoldásában meddig jutott el. És talán még ennél is fontosabb az, hogy közölje velünk, országgyűlési képvis előkkel és a közvéleménnyel, hogy milyen irányban halad tovább, mit szándékozik tenni, hogyan kívánja a kitűzött célt elérni. Tisztelt Ház! Adósunk maradt a kormány. Mindezt azért nem tudjuk, mert a beszámoló ezt nem tartalmazza. Megtudtunk viszont a beszá molóból olyan fontos dolgokat, amivel eddig is tisztában voltunk - elnézést kérek, másfél évig dolgoztunk ezen képviselőtársaimmal közösen. Például megtudtuk azt - és most szó szerint idézek az 52. oldalról : “A lakásokkal és az ingatlanokkal kapcsolatos csalás bonyolult szervezett bűnözési tevékenység.” Köszönjük, tudtuk eddig is, most is tudjuk - de mit tettek ellene? Ugyanott megint olvasható: “A saját tulajdonú lakás nélkül maradt kárvallottak 2005. év elejétől induló lakbértámogatási programja” szolg álja a feladat végrehajtását. Tessék megérteni, tisztelt kormány, ezeknek az embereknek nincs lakása - hol fizessenek lakbért? És ha véletlenül bérelni tudnak lakást, az a 7 ezer forintos támogatás mire lesz elég? Ezt tessenek megkérdezni a SorsTársak Egy esületének tagjaitól! A tájékoztató ezért cinikus is. Alkotmányossági aggályokat fogalmazgat meg. Olyan jogkövetkezményekről mondja ki, hogy végrehajthatatlanok, amelyekkel az albizottság tevékenységéhez kapcsolódóan annak idején még egyetértett - közben f eltalálták azt, hogy ez esetleg alkotmányellenes. Mint elmondtam a kisebbségi véleményben, az Alkotmánybírósághoz ugyanakkor senki nem fordult. A kezdeményezett jogszabálymódosításokat sorban elvetette a kormány. Ugyanakkor a tájékoztató 33. oldalán olvas hatjuk: “A jelzések ténye igazolja az ingatlannyilvántartási
