Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 19 (215. szám) - Beszámoló az ingatlanokkal, bérlakásokkal kapcsolatban feltárt visszaélések megakadályozásáról, az úgynevezett lakásmaffia-tevékenység visszaszorításához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló 71/2004. (VI. 22.) Ogy. határozatban megjelölt felada... - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pontok előadója:
2112 határozati jav aslat együttes általános vitája a lezárásig. Az előterjesztéseket J/15234., H/15679. és H/15233. számokon kapták kézhez. Megadom a szót Hankó Faragó Miklós államtitkár úrnak, a napirendi pontok előadójának, 25 perces időkeretben. DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS ig azságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pontok előadója : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány első alkalommal számol be az ingatlanokkal, bérlakásokkal kapcsolatban feltárt visszaélések megakadályozása érdeké ben megtett kormányzati intézkedéseiről, melyeket az albizottság országgyűlési határozat formájában fogalmazott meg az egyes tárcák részére. Az események 2002 novemberére nyúlnak vissza, amikor az alkotmányügyi bizottságon belül hattagú albizottság alakult Devánszkiné Molnár Katalin elnök és dr. Kosztolányi Dénes alelnök irányításával. Ebbe az albizottságba az alkotmány- és igazságügyi, az önkormányzati, valamint a rendészeti bizottság delegált képviselőket. Az albizottság azt a feladatot tűzte ki maga elé, hogy megvizsgálja azokat a nemkívánatos jelenségeket, amelyek az országban elszórtan, illetve Budapestre koncentrálódva nagyobb számban mutatkoztak meg az ingatlanokkal, bérlakásokkal összefüggő visszaélések terén. Ezeknek a különböző jogellenes magatartá soknak a célja minden esetben az, hogy a jogszerűség látszatát keltve a magánszemélyek tulajdonában vagy bérletében lévő ingatlanok törvénysértő módon megszerzésre kerüljenek. Ez a jelenség némileg leegyszerűsített néven is elhíresült, azonban úgy gondolom , hogy óvatosan kell bánni a jelzővel, mert ebben az esetben nem beszélhetünk szervezett bűnelkövetésről. A többféle elkövetési módszerrel megvalósuló jogellenes cselekmények elkövetői egymástól függetlenül alkalmi jellegű elkövetői csoportok, akik az orsz ág egész területén felbukkanva követik el cselekményeiket, közöttük azonban szervezettség nem állapítható meg. Ettől még persze súlyos bűncselekményekről és nagyon veszélyes társadalmi jelenségről van szó. Az albizottság 2003 januárjában kezdte meg munkájá t, és több mint egy éven keresztül vizsgálta az ingatlanokat érintő visszaélésekkel kapcsolatban megfogalmazott sérelmeket, azok társadalmi és jogi hátterét, meghallgatva a szaktárcák, hatóságok, szakmai kamarák és más érintettek véleményét, javaslatait. E z igen értékes, széles körű és tartalmas vizsgálódás volt, amelynek a végeredményeképpen fogalmazódtak meg azok a feladatok, amelyekről és azok végrehajtásáról a kormány most részben beszámol. Ezért természetesen ismételten köszönet jár Devánszkiné dr. Mol nár Katalin elnök asszonynak és a bizottság minden tagjának. Az albizottsági vizsgálat egyik nagy eredménye volt, hogy modellszerűen mutatta be azokat a lehetséges elkövetési magatartásokat, amelyek célja az ingatlantulajdonosok vagy bérlők szándékos megká rosítása oly módon, hogy a sértettek beleegyezésével hamis ígéretek mellett veszik rá őket egy adásvételi szerződés megkötésére, vagy olyan megtévesztő magatartás tanúsításával, amely alkalmas arra, hogy az ügyeinek önálló vitelére alkalmatlan, nemegyszer mentálisan is sérült személyek a jogügyletek alanyaivá, majd később sértettjeivé válnak. Ezek az ügyletek, amelyek hatósági közreműködés mellett jogszerűvé válnak vagy váltak, vagy akarathibásak, vagy színleltek. A vizsgálat megállapításait erősítette és e gészítette ki az Országos Kriminológiai Intézet kutatási jelentése, amelyet Póczik Szilveszter és Nagy László Tibor készített. A különböző elkövetési magatartások megismerése során az is egyértelművé vált, hogy a sértetti közrehatás is fontos szerepet játs zik a bűncselekmények megvalósulásánál. Sajnálatos módon a sértettek között voltak olyanok is, akik leplezett hitelszerződéshez szerény összegű ellenszolgáltatásért nyújtottak segítséget. Ugyancsak hasonlóak azok a magatartások is, ahol rosszul értelmezett segítő szándékból és tájékozatlanságból került sor arra, hogy mások hitelszerződéseinek fedezeteként a sértettek saját lakásukra kötöttek nyilvánvalóan hamis tartalmú adásvételi szerződést. Ezekben az esetekben a leplezett, mögöttes szándék meghiúsulásáva l váltak az eladók sértettekké.
