Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 19 (215. szám) - A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
2086 Magáról a beterjesztett módosításról szólván: mint említettem, ez a 2. §t érinti, és a nemzetk özi szerződés fogalmát próbálja meg egy kicsit pontosítani, és ezt a kifejezést használjuk a módosításban, hogy szerződéskötési képességgel bíró egyéb alanyai. Tehát alanya az állam vagy nemzetközi szerv, nemzetközi jogi szerződési képességgel bíró egyéb a lany. Vannak ugyanis a nemzetközi jognak olyan alanyai, akik szerződéskötési képességgel nem rendelkeznek. Ezek természetes személyek is lehetnek, jogi személyek is lehetnek, kisebbségek is lehetnek például. De ezek nem szerződő felek. A szerződésképességg el viszont bírnak az államon és nagy nemzetközi szervezeteken kívül olyanok is, mint például a Szentszék, van is ilyen megállapodása a Magyar Köztársaságnak a Szentszékkel, de ilyenek a lovagrendek, van is mindkét elismerttel, a máltaiakkal is és a johanni tákkal is a magyar államnak, és nem tudnám pontosan felsorolni, hogy kik ezek, mert biztos olyanok is vannak, amelyekkel nincs a Magyar Köztársaságnak pillanatnyilag szerződése, de lehet, mert a nemzetközi szinten ők szerződési képességgel bírnak. Tehát ez ért gondoltuk azt, hogy e fogalmat helyes lenne így megfogalmazni, és kérjük is majd a szavazásnál a tisztelt Országgyűlés ebbéli támogatását. Ez tartozna az első ütemhez. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszön öm szépen, képviselő úr. Felszólalásra megadom a szót Wiener György szocialista képviselőnek. Parancsoljon! DR. WIENER GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! - és az új gyakorlatnak megfelelő en: tisztelt Gyorsíró Asszony! A helyzet az, hogy nem szólaltam volna meg, ha Szentgyörgyvölgyi képviselőtársam nem bocsátkozik bele a dualista és a monista rendszer jellegzetességeinek a taglalásába. Ez egy alapkérdés valóban, és tisztázni kell pontosan, hogy ez a két szisztéma valójában mit is jelent. Képviselőtársamnak az az álláspontja, hogy az előterjesztett törvényjavaslatban ez a két megoldás, ez a két szisztéma valamilyen módon keveredik. Véleményem szerint ez a vélekedés nem teljesen megalapozott, tudniillik minden egyes esetben, amikor jogokat, kötelezettséget közvetlenül megállapító nemzetközi szerződésről van szó, a törvényjavaslat előírja a szerződésnek kihirdető jogszabállyal a magyar jogrendszerbe történő beiktatását. Nézzük meg, hogy mi is va lójában ez az annyit emlegetett monista, illetőleg dualista rendszer! A monista rendszernek az a lényege, hogy a vállalt nemzetközi jogi kötelezettség mindenféle transzformáció nélkül közvetlenül a belső jog részévé válik, illetőleg ezt a transzformációt m aga az alkotmány is megteheti. Igaz az, hogy Magyarországon valóban van egyfajta keveredése a monista és a dualista rendszernek abban az értelemben, hogy az alkotmány 7. § (1) bekezdése közvetlenül transzformálja a magyar jogrendszerbe a nemzetközi jog ált alánosan elismert szabályait. Ezen túlmenően azonban a magyar alkotmányos rend teljes mértékben a dualista felfogást osztja, teljes mértékben a dualista felfogást követi. Miért is? Azért - mint előbb már említettem , mert előírja jogszabályi formában való beiktatását a nemzetközi szerződésnek a magyar jogrendszerbe. A monista rendszer valamivel egyszerűbb, mint a dualista, egy jogi aktus elmarad, ez nem más, mint a becikkelyezés. (14.50) A monista rendszerben a megszületett nemzetközi szerződést egész egys zerűen csak közzéteszik a hivatalos lapban vagy valamilyen más formában, és az nem kap jogi köntöst, nem válik jogszabállyá. Tulajdonképpen azért dualista a mi rendszerünk, mert az Országgyűlésnek, illetőleg a kormánynak jogszabályt kell alkotnia a már lét rehozott, majd megerősített nemzetközi szerződésről. Ehhez, mint az előbb már említettem, teljes mértékben ragaszkodik az előterjesztett törvényjavaslat is.
