Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 19 (215. szám) - A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
2084 törvényjavaslat, az látni fogja , hogy a törvényjavaslat 7. §a a nemzetközi szerződés megkötését nem egészen úgy írja le, ahogy Wiener képviselő úr megfogalmazni javasolja itt most az ajánlás 2es pontjában. Tehát szeretnék erre a, hogy így mondjam, potenciális koherenciaproblémára utalni, és felhívni képviselőtársaim figyelmét, hogy ezzel még foglalkoznunk kell, mert félek, hogy így ez a szabályozás nem lesz helyes. Köszönöm. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Fe lszólalásra következik Wiener György, a Szocialista Párt képviselője. DR. WIENER GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Az Alkotmánybíróság ma már többször említett határozata folytán ez a módosító indítvány lényegéb en - idézőjelbe téve persze ezt a fogalmat - „érvényét vesztette”, tudniillik az Alkotmánybíróság adott egy értelmezést arra vonatkozóan, hogy mit ért megkötés alatt, ezt egy korábbi felszólalásomban próbáltam már jelezni. Ennek következtében a fogalomrend szerből kikerül a nemzetközi szerződés megkötése mint kategória, és ennek a helyébe lép két új formula. Ez a két bonyolult formula, amit korábban már említettem: a felhatalmazás nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére, ez egy belső jogi csele kmény, illetőleg nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerése, ez pedig egy külső, nemzetközi jogi cselekmény. Nagyon röviden ismertetném a Fodor Gábor képviselőtársammal együtt benyújtott kapcsolódó módosító indítványunkban szereplő megfogalmazást, amely teljes mértékben az Alkotmánybíróság felfogását tükrözi. A nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerése nem más, mint a kormánynak az alkotmány 35. § (1) bekezdés f) pontja szerinti, a külügyminiszter útján megtett, valamint a köztársasági el nöknek az alkotmány - általam egyébként már többször idézett - 30/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, Bécsben, az 1969. évi május hó 23. napján kelt, a szerződések jogáról szóló, az 1987. évi 12. számú törvényerejű rendelettel kihirdetett szerződés 2. ci kk 1/b. pontjában megerősítésként, elfogadásként, jóváhagyásként és csatlakozásként meghatározott azon nemzetközi jogi cselekménye, amellyel nemzetközi síkon a nemzetközi szerződést a Magyar Köztársaság kötelezőnek ismeri el. Tisztelt Képviselőtársam! Az a lapvető problémát az okozza, hogy a nemzetközi jogban a “megkötés” szó mást jelent, mint a szerződésnek a magánjog, a polgári jog szerinti létrehozása. A nemzetközi jogban a szerződés megkötése alatt nem a szerződés létrehozását értik - ami nem más, mint p arafálás, aláírás, jegyzőkönyv vagy más okmány kiállítása , és nem is a szerződésnek a megerősítését - amely lehet megerősítés, jóváhagyás, elfogadás vagy csatlakozás , és nem is a szerződésnek a kihirdetését, hanem ez egy olyan nemzetközi jogi eljárási lépés, amellyel a kötelezettségvállalás megtörténtét a másik fél vagy felek tudomására hozzák. Ennek valóban technikai megoldása az, hogy okiratokat kicserélnek, okiratot letétbe helyeznek, a felet vagy feleket más módon tájékoztatják, értesítik. Ön, tiszt elt képviselőtársam, egy speciális helyzetre utalt, harci cselekményekre, amikor nem lehetséges ilyen eljárásmódok lefolytatása, ám ha megnézzük az elmúlt korszak nagy háborúinak történetét, akkor világosan láthatjuk, hogy ilyen megállapodások a harctéren szövetségesek között persze lehetségesek voltak - például a britek és az amerikaiak között , de ezek nem voltak nemzetközi jogi megállapodások. Nemzetközi jogi megállapodások, legyen szó akár Teheránról, Jaltáról, Potsdamról vagy bármilyen más helyen tört ént szerződéskötésről vagy titkos szerződések létrehozásáról, mindig is a nemzetközi jog általánosan elfogadott eljárásrendje szerint történtek. (14.40)
