Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 19 (215. szám) - A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és egyéb, az egészségüggyel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. CSÁKY ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2040 mindenki tudná, hogy az ő számára mi jár, és mi az, amiért fizetnie kell. Ne legyünk szemellenzősek: ma vagy ennek a törvénynek az életbelépése után az előnyök megszerzéséért fizetnek a betegek. (Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Hivatkozhatunk szakmai szabályokra, amelyek többségükben erodálódtak, az orvosi hivatástudatra, a volumenkorlátozásra, de mindannyian tudjuk, hogy számon kérhető protokollok kellenek, s annak a biztos tudata és ellenőrizhetősége, hogy kinek mi jár, kinek mit fizet a biztosítója. Véleményünk szerint a versengő b iztosítóknak elemi érdekük, hogy a biztosítottak minél hamarabb meggyógyuljanak, hogy az egészségüket minél tovább megőrizzék. A biztosító a beteg érdekében megköveteli a definitív ellátás minél alacsonyabb szintjét, nem engedi a felesleges és pazarló vizs gálatismétléseket, kórházi bentfekvéseket. A mi programunk, a szolidaritási elv fennmaradása szerint természetesen mindenkinek járna a sürgősségi ellátás, a megelőzés, a járványügyi ellátás, minden járna a gyerekeknek, és a nagy értékű beavatkozások közös felelősségvállalásból lennének finanszírozva. Meggyőződésünk szerint néhány év alatt kialakulhat az egészség megőrzése és az öngondoskodás fontossága a társadalomban. Természetesen a gazdaság teherbíró képessége szerint a szociális rászorultság figyelembev étele is beépül a rendszerbe. Úgy gondoljuk, ennek a ciklusnak az utolsó perceiben vagyunk ahhoz, hogy nekiálljunk az egészségügyi reform előkészítő munkálatainak. Erre kérem a kormánypárti és az ellenzéki képviselőket is. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Ta ps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. A papír szerint Csáky András következik felszólalásra vezérszónokként, a Magyar Demokrata Fórum részéről. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. DR. CSÁKY ANDRÁS , az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Emlékszünk még arra, hogy a kormány a törvénynek megfelelően december vége felé benyújtotta a tavaszi ülésszak jogalkotási menetrendjét a Háznak, és abban az szerepelt, hogy januári benyújtással és márciusi elfogadással a társadalombiztosítás és az egészségügyi törvény egy közepes méretű, tehát jelentősnek mondható változtatását tervezi a kormány. Ezt vártuk, és valóban megjelentek különböző variációk CDken, honlapokon, időnként a szakmai vitákban is felfelbukkant egyegy részletkérdés. De azért jól tudjuk, hogy nem mindig kell feltétlenül elhinni azt, ami az ilyen anyagokban megjelenik. Mindannyian tudnánk példát mondani arra, hogy az eredeti elképze lések ha egyáltalán végcélba érnek és megvalósulnak, milyen módon torzulhatnak. Ezt csak azért mondtam el, mert amikor az Országgyűlés futárpostájában tizenkét nappal ezelőtt hirtelen megjelent ez a törvénymódosítás - annak, aki észrevette, hogy egy csütör tök délután rárakták a honlapra , majd azt követően a bizottság elé került, és közben még sürgősségbe is vettük a tárgyalását, akkor úgy gondolom, abban egyetérthetünk, hogy jogosak azok a kritikák, amelyek szerint az elmélyült tanulmányozást, illetve kon zultációt ez nem tette lehetővé. Ez a folyamat egyébként jellemző az egész magyar egészségügy állapotára. Itt már szóba került, hogy a bizottságban elhangzott az a kérdés, hogy mi indokolja a sürgősséget, és bizony az egészségügyi tárca jelen lévő képvisel ője meglepődve hallotta a sürgősség igényét, és azt mondta, hogy az egészségügyi tárca ezt nem kérte sürgősséggel. Majd utóbb kiderült - amit most miniszter úr is megerősített , hogy ezt a kormány kérte a Pénzügyminisztérium kérésére. Csak azért mondtam, hogy jellemző ez az állapot, mert az egészségügyi ellátás egyik hihetetlenül nagy és érzékeny része a finanszírozás kérdése. Ha már a Pénzügyminisztérium olyan jogosítványokkal bír, amilyenekkel sajnálatos módon bír - és kormányzattól független, hogy az ir ányítás mikor került át tulajdonképpen az Arany János utcából a József nádor térre , az azért
