Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 19 (215. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár:
2019 Gimnáziumok Országos Szövetsége, a Magyar Nevelők és Tanárok Országos Egyesülete és az általunk is támogatott szervezetek javaslatát, amely a következő. Ebben az é vben egy apró, kis korrekciót tegyen meg a kormány még az érettségi megkezdése előtt. Ez pedig az, hogy az idén érettségiző fiataloknál is az érdemjegy alapján adják a pontokat, és ne a százalékos teljesítmény alapján. Ezt követően majd - a reményeink szer int sikeresen lefolytatott érettségi után pedig - üljünk le és tekintsük át alapjaiban, hogy jóe, módosítandóe az érettségi egész rendszere. Kérem a kormányt, hogy fontolja ezt meg: minden 18 évesnek csak egy élete van, ne tegyék tönkre több tízezer gyer ek életét! Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy a kormány nevében ki kíván válaszolni. Megadom a szót Arató Gergely államtitkár úrnak. ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Egy néhány héttel ezelőtti interjújában, cikkében az oktatáspolitika kapcsán vakrepülésről beszélt. Azt kell mondanom a mai hozzászólásáról és általánosságban az ellenzék kétszintű érettségivel kapcsolatos politikájáról, hogy az nem vakrepülés, hanem vaklárma. Közös döntésünk volt, hogy kétszintű érettségi rendszert vezetünk be. Egy olyan érettségi rendszert, amely összemérhetővé teszi az érettségi eredményeket, és ami lehetővé teszi azt, hogy egyetlen, a középiskolai tudáshoz igazodó vizsga jelentsen lehetőséget az egyetemifőiskolai felvételire is. A döntést a Hornkormány idején hozták meg először, majd az Orbánkormány időszakában, az ön minisztersége alatt is érvényben maradt ez a döntés, és haladt - még ha nem is mindig megfelelő tempóban - a kétszintű érettségi rendszer bevezetése. Most már szinte minden hétre jut valamilyen, az ellenzék által vagy az ellenzék által támogatott vagy kedvelt média által fölgerjesztett ügy az érett ségi körül. Ezek közül a díjnyertes az volt, amikor múlt héten vagy két héttel ezelőtt egy kiváló jobboldali napilap azt gondolta, hogy fontos kinyomoznia, hol őrzik az érettségi tételeket, hátha valaki kedvet kap ahhoz, hogy betörjön oda. Folyamatosak azo k a típusú, a pontszámítást kétségbe vonó megszólalások is, amiről ön most éppen beszélt. (Ékes József: Nem erről szólt a kérdés. - Az elnök csenget.) Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Asszony! Szeretnék néhány szót szólni a pontszámításról is. Arról beszél a k épviselő úr, hogy igazságtalan a jelenlegi pontszámítási rendszer, hiszen a korábban érettségizőket hozza előnybe. Korábban sokat hallottuk azt is más civil szervezetektől, hogy igazságtalan a pontszámítási rendszer, mert az újonnan érettségizőket hozza el őnybe, hiszen ők az újfajta vizsgára készültek föl, módjuk van arra, hogy többletpontot, újabb pontszámokat szerezzenek. Természetesen mindenfajta állításban lehet igazságalapot talá lni. Lehet olyan helyzeteket, olyan kivételeket keresni, amikor egyegy diáknak ez vagy az a pontszámítási módszer előnyösebb. Ugyanakkor azt is világosan kell látni, hogy amikor áttérünk egyik rendszerről a másikra, akkor arra kell törekednünk, hogy a ren dszer, az átállás mindenkivel szemben a lehető legméltányosabb legyen. Ha arról beszélünk például, hogy milyen alapon tudnak idén felvételizni azok, akik a korábbi években érettségiztek, itt az egyetlen lehetőség az a módszer, amit alkalmazunk: tudniillik, hogy mindenki az érettségi jegyének megfelelő maximális pontszámot kapja meg, hiszen utólag már nem tudjuk eldönteni azt, hogy tavaly vagy öt évvel ezelőtt az ő érettségije hány százalékos teljesítményen alapult, különösen azért, mert ez a fajta százaléks zámítás nem létezett az érettségi vizsga számos változatában és számos vizsgája esetében. Ezért aztán teljességgel alaptalan az a fajta megközelítés, ami azt mondja, hogy egy gyengébb diák ilyen módon előnyt kap, mert sem a képviselő úr, sem más nem tudja megmondani azt, hogy annak a diáknak a teljesítménye gyengébb vagy erősebb volt, mint egy idén érettségiző diáké.
