Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 15 (199. szám) - Az Európai Szociális Karta kihirdetéséről szóló 1999. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - IMRE ZSOLT (Fidesz):
200 Én ma is azt gondolom, hogy pé ldául a társadalombiztosításhoz való jog elfogadására lett volna lehetőség 1999ben is, egészen pontosan az első szakasz vonatkozásában, hiszen a társadalombiztosítás jelenleg hatályos rendszerét az 1997es reformcsomagban alakítottuk ki, és az 1999ben ér telemszerűen már hatályban volt. Azóta nem történt a társadalombiztosítást illetően semmi olyan, ami most alkalmassá teszi Magyarországot erre a lépésre, korábban pedig ne tette volna. De ezt tényleg csak a teljesség kedvéért idéztem fel. Azt gondolom, az Európai Kartával kapcsolatban lesz még jó néhány tennivalónk, mert jó lenne, ha Magyarország idővel eljutna arra a pontra, hogy a még nem ratifikált cikkelyeket is elfogadja magára nézve kötelezőnek. Éppen ezért érdemes megnézni, hogy mi az, ami a 19 cikkb ől még most is a figyelmünkön kívül van. Sorrendben kezdem, de azt gondolom, ez fontossági sorrend is, mert az Európai Karta szövege szerint a 4. cikk mondja ki a méltányos díjazáshoz való jogot. (15.40) Azt gondolom, ha van tennivalónk, akkor ezen a terül eten mindenképpen nagyon sok tennivalónk van. Jó lenne, ha mielőbb el tudna jutni Magyarország oda, hogy ezt a cikket is, a méltányos díjazáshoz való jogot magára nézve kötelezőnek elismerje. Már szó volt róla, hogy a 7. és a 12. cikkek csak részben kerüln ek elfogadásra. A 12. cikk vonatkozásában a vitát '99ben is az képezte, hogy van ennek a cikknek egy olyan (3) bekezdése, amelyik azt tartalmazza, hogy javítani kell az ellátásokat, egészen pontosan úgy fogalmaz, hogy “a bekezdésben foglalt követelmény az ellátások színvonalának növelése”, és ez az, amit Magyarország nem tudott akkor vállalni, és azt gondolom, ma sem tudnánk erre rövid határidőn belül ígéretet tenni. De akkor is az volt az álláspontunk, hogy lehet cikket úgy beemelni, hogy az csak részlege s, néhány bekezdésre vonatkozó beemelés, ami most ez idő szerint meg is történik. Van még két további cikk, amelyikről nincs megállapodás, illetve Magyarország nem vállalja, ez a más szerződő fél területén folytatott kereső foglalkozáshoz való jog, a 18., valamint a 19., a migráns dolgozók és családjaik védelemhez és segítséghez való joga. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy ezt a törvénymódosítást most röviden el fogjuk intézni, és meg fogja szavazni a Ház, és talán még meg sem szárad rajta a pec sét, amikor máris a kezünkben lesz a következő javaslat, a következő országgyűlési határozat a néhány további szakaszra vonatkozó kiterjesztéssel kapcsolatban, ami egészen pontosan a H/14340. számon került benyújtásra, de ennek majd egy későbbi alkalommal lesz a vitája. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK (Harrach Péter) : Imre Zsolt képviselő úrnak adom meg a szót. IMRE ZSOLT (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Há z! Tisztelt Miniszter Asszony! Az Európai Szociális Karta kihirdetéséről szóló 1999. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot a szociális bizottság megtárgyalta, és azt általános vitára alkalmasnak találta. Mint ahogy itt már elhangzott, Magyar ország 1991ben írta alá az Európai Szociális Kartát, majd 1999ben országgyűlési határozattal erősítette azt meg. A jelen előterjesztés Magyarország kötelezettségvállalásainak kiterjesztését célozza az itt már említett és kiemelt területekre; először is a gyermekek és a fiatalok védelemhez való jogáról szóló 7. cikk (1) bekezdésére, amelyben a munkaviszony létesítéséhez szükséges minimális életkort a 15. életévben határozzák meg, olyan kivételekkel, amikor a gyermek előírt alkalmazása egészségére, erkölcsé re vagy oktatására veszélytelen, könnyű munkára történik. A szakképzéshez való jogról szóló 10. cikkre is kiterjed, amelyben a szakképzéshez való jog tényleges gyakorlásának biztosítására a szerződő felek többek között kötelezettséget vállalnak arra,
