Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 18 (214. szám) - Az adókról, járulékokról szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - BABÁK MIHÁLY (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - MOLNÁR ALBERT (MSZP):
1967 fogadták el, de most fog érvénybe lépni. Igaz, hogy akkor még nem tudták, hogy ilyen magas lesz a gázolaj ára és a kőolaj ára, de a dollár gyengeségét sem látták előre, amelynek az eredményeképpen ma mennek felfelé az árak. Ezért felhívom a figyelmü ket arra, hogy a fuvarozók éppen most hívják fel a kormány figyelmét, hogy 10 forinttal csökkentsék, mondjuk, a gázolaj jövedéki adóját. Ebbe az irányba folytassuk le a vitát! Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Babák Mihály képvise lő úr következik két percben. BABÁK MIHÁLY (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Be van adva egy adótörvénycsomag; salátatörvény ugyan, amit nem nagyon szeretünk, de van. Nyilvánvalóan megadta a lehetőséget a törvény benyújtás a, hogy a 32. számú indítvánnyal, ajánlással a képviselőtársaim élnek. Tisztelt Parlament! Épp ezért fontosnak tartom, hogy ma van egy probléma, mégpedig az üzemanyagok jövedéki adója, amely elviselhetetlenül magas fogyasztói árat eredményez, ezt a problém át minél hamarabb kellene kezelni. Csak emlékeztetném önöket arra, elmondom azt, hogy tavaly, valamikor január tájékán, amikor Draskovics Tibor miniszter úr meghallgatása volt, akkor személyesen tettem szóvá a számára, hogy gondolja végig a tisztelt kormán ya, személyesen ő is, hogy az üzemanyag jövedéki adójával módjával kell bánni. Ugyanis a sűrű fillér több, mint a ritka forint. Olybá magas lett az üzemanyagárra vetített adó, hogy eltérítette a fogyasztói árat olyan magaslatokba, amelyek vonatkozásában a környék nem követ minket. (20.00) Száz szónak is egy a vége, a történet lényege az, hogy a magyar kormány azzal, hogy e problémára nem intézkedik, pedig ma létező probléma, a fogyasztást, a vásárlást kiajánlja a szomszéd országokba. A teherfuvarozók vásárl ásait, üzemanyagvásárlását kiajánlja. És mi történik ezzel, tisztelt képviselőtársaim? Az adót is kiajánljuk. A Magyar Köztársaságban kevesebb üzemanyagot fogyasztanak a magyar cégek a magyar üzemanyagból, ezért az adót is kiajánlja a magyar kormány. Jó d olog ez? Nem jó dolog. Sürgősen változtatni kell rajta! Tessenek megérteni, hogy fontos problémáról van szó, hisz nem hiszem, hogy csekély ügy az állampolgárok üzemanyagturizmusa! De, ami ennél lényegesen fontosabb, hogy kis- és középvállalkozók, a fuvaro zók is így gondolkodnak, külföldön tankolnak, ott fogyasztanak, ott fizetnek adót. Tessenek meggondolni! Köszönöm, elnök úr. ELNÖK (Harrach Péter) : Két percben Molnár Alberté a szó. MOLNÁR ALBERT (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A 32. és a 33. ponthoz szeretnék hozzászólni. Valamennyien a világpiacot választottuk, a versenyt választottuk, a piacgazdaságot választottuk. Amikor felmegy a világpiacon az olaj ára közel 60 dollárra, akkor azon csodálkozunk, hogy ez me gjelenik az árakban. Megjelent ez 2000ben is. Akkor azt mondta egy akkori miniszterelnök: mondják meg, uraim, hogy miből vegyem el azt, amennyivel csökkentenék az üzemanyagárat; vegyem el az oktatásból, vegyem el az egészségügyből? Én azt gondolom, hogy n em kellene erre a pályára átmenni. 2000ben 257259 forint volt az üzemanyag, ugyanennyi, mint most. Figyelembe véve az azóta történt inflációt, most nem azt akarom mondani, hogy az üzemanyag olcsó - mindenkinek drága , de azt mondom, ahhoz képest ez rela tíve, ha megnézzük a vásárlóértéket, akkor azt a szintet még csak meg sem közelíti. Ennek ellenére azt mondjuk, hogy piacgazdaságot építünk. Ha nem építjük be a világpiaci árakat a termelési
