Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 15 (199. szám) - A budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - HORVÁTH CSABA, a gazdasági bizottság előadója:
185 A kormányzat nem találta meg a törvényjavaslat egységes stílusát és mód szertanát. Igen bizonytalan a szabályozás tárgyát érintően, és mindezekért a törvény nehezen lesz végrehajtható. Megkockáztatjuk azt is, hogy annál inkább megkerülhető lesz. Jelenleg nem erre a törvényre van szükség, hanem a kerületi, majd a fővárosi fejle sztési terv megalkotására, de leginkább a nemzeti fejlesztési terv megismerésére. Amikor mindezek összehangolhatóvá válnak az agglomerációs szempontokkal és az agglomerációs értékrendszerrel, akkor javasoljuk a törvény ismételt előterjesztését. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Most megadom a szót Horváth Csabának, a gazdasági bizottság előadójának. HORVÁTH CSABA , a gazdasági bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A törvényről már most is kialak ult egy vita, hogy szükséges vagy pedig nem szükséges azoknak a folyamatoknak a szabályozására, amelyek az elmúlt tizenöt évben és ezt megelőzően is úgy történtek Budapest kerületei, Budapest egésze és az agglomerációs települések között, hogy mindenféle k oncepciót, mindenféle szabályozottságot mellőzött. Az elmúlt tizenöt évben ez a negatív tendencia tovább erősödött. Ebben tapasztalhattuk, hogy az önkorlátozás eszközével a települések egyáltalán nem éltek, sok esetben visszaéltek azokkal a területi adotts ágokkal, amelyekkel ingatlanfejlesztéseket hajtottak végre, ahelyett, hogy átgondolt, megfontolt, területfejlesztéssel összehangolt infrastruktúrafejlesztés jöhetett volna létre ezekben a térségekben. A törvény a 24. óra utáni pillanatban próbálja meg azt a helyzetet szabályozni, hogy ezen túl a települések csak a közösségi érdekek figyelembevétele után tudják ezeket a fejlesztési elképzeléseiket tovább folytatni. A felelősség óriási. Az ország lakosságának mintegy egynegyede és a nemzeti jövedelem mintegy 40 százaléka termelődik ebben a régióban. Ez a felelősség nagyon nagy, hiszen hosszú évtizedekre határozhatja meg azt a fejlődési irányt, amely alapján - nyugodtan kimondhatjuk - Budapest ma már a működésképtelenség határát elérte, az agglomerációs telepü lések nem tudják nyújtani azt a minőségi szolgáltatást, amelynek ígéretével komoly befektetőket csábítottak településeikre, lakóövezeteket alakítottak ki, anélkül, hogy ezt egy átgondolt infrastruktúrafejlesztéssel megerősítették volna. Azt gondoljuk, hog y ez a törvény rendezni tudja a jövőbeli fejlesztések sorsát, a térség együttműködését, a megfelelő közlekedési transzferek kialakítását, hogy alakuljon ki a megfelelő, gyűrű irányú közlekedési elkerülési lehetőség, alakuljanak ki a gyűrűpontok között a ha ránt irányú mozgási lehetőségek. Ez mindmind a fenntartható fejlődésnek az az alapköve, amely nélkül ez a térség - nyugodtan kimondhatjuk - működésképtelenné válik, és talán az sem túlzás, ha azt mondjuk, hogy ma már működésképtelen. (14.20) Amikor Budake sziről reggelente órákon keresztül kell bearaszolni a Moszkva térig, nyugodtan ki lehet mondani, hogy ez nem az a fejlődési irány, amelyet egy világváros és az azzal együttműködő agglomerációja megkövetel. Ezért az a döntés, hogy a kormány beterjesztette a z agglomerációs és a Budapestről szóló törvényt, azt gondolom, egy olyan szükségszerű lépés, amely csak a cselekvési program első pontja, hogy amíg a települések a világos célokat közösen megfogalmazzák, addig az időpontig ne lehessen további átgondolatlan fejlesztéseket végrehajtani, hiszen ez az egész térség jövőjét lehetetlenítené el. A bizottsági ülésen több ponton elhangzottak bizonyos eltérések, véleménykülönbségek. Többek között elhangzott, hogy a területhatáron belüli, a 200 méteren belüli fejleszté si lehetőségek gátja a törvény, ugyanakkor a törvény megemlíti, hogy ezt megfelelő hatástanulmányokkal túl lehet lépni. Mindannyian egyet kell hogy értsünk abban, hogy erre a törvényre szükség van, nem egy év múlva, nem két év múlva lesz rá szükség, hanem már tegnapelőtt. Ezért a gazdasági bizottság 14
