Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 12 (213. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár:
1733 Az ebből adódó következmények parancsolóan követelik meg a jelenlegi foglalkoztatási mutatók javítását, az aktív életkorú lakosság nagyobb arányú munkába állítását. Jelenleg csökken az egy nyugdíjasra jutó foglalkoztatottak száma. A problémák egyik eredője, hogy a rendszerváltozást a munkanélküliség előli menekülés során a kedvezményes öregségi nyugdíjba és a rokkantsági nyugdíjba vonulás követte; az új nyugdíjasok majdnem fele rokkantnyugdíjas. A problémák további okai is szerteágazóak. A keresetek növekedésétől e lmaradt a nyugdíjak emelésének mértéke. A rendszerváltozás előtt nyugdíjazottaknál a reálértékvesztés jelentős, például az 1980ban nyugdíjba vonultak jelenlegi nyugdíjának reálértéke csak 90,4 százaléka az akkorinak. Egyre több az idős egyedül élő, akikné l az úgynevezett korfüggő szükségletek - például gyógyszer, mások segítségére szorulás - miatt a reálnyugdíjveszteség súlyos helyzeteket is takarhat. A vidéken, különösen a kistelepüléseken élő időskorúak helyzetét tovább nehezíti, hogy a szociális ellátó rendszer ott a legfejletlenebb. Jelentős az is, hogy a nyugdíjasok körülbelül felének a pénzbeli ellátása nem éri el az átlagnyugdíj felét sem. A fent vázolt helyzet korántsem kielégítő javítását jelenti, hogy 1997 óta a nyugellátások reálértéke növekedett . További javítást eredményez, hogy az évi rendszeres emelésen túl a 13. havi nyugdíj fokozatos bevezetése megtörténik; ebben az évben már háromheti, 2006ban a teljes egyhavi nyugdíj kifizetésre kerül. Megtörtént az özvegyi nyugdíjak 50 százalékos emelése , ami közel 600 ezer özvegyet érintett. Visszaállítottuk a méltányossági nyugdíjemelés rendszerét, eddig több mint félmillió rászoruló vette ezt igénybe. A nagymamagyes egyre népszerűbb, és igen jelentős a központi és önkormányzati szociálpolitikai intézke dések kedvező hatása. A 75 év felettiek problémája megoldásának egy jelentős része a jövő évben megtörténik. Tisztelt Országgyűlés! Törvényben is rögzített, de erkölcsi kötelességünk is az időskorúak életének állandó, fokozatos javítása. Ezzel mindannyiunk adósságát törlesztjük azokkal a generációkkal szemben, akik munkáját az ország kétszeri újjáépítése és generációk megbecsülést érdemlő felnevelése fémjelzi. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (Harrach Péter) : A kormány nevében Ko rózs Lajos államtitkár úr felszólalása következik. KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár : Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon fontosnak tartom mint a kormány politikai államti tkára azokat a dolgokat, amelyekről az előbb szólni tetszett. Egyrészről nagyon fontos az, hogy a nyugdíjasok pontosan tervezhessék a jövőjüket, hiszen nekik is szükségük van egyfajta előrelátásra. Éppen ezért a nyugdíjak értékállóságának növelését, a nyug díjak olyatén való emelését, ami közelít a reálkeresetekhez, rendkívül fontosnak tartom, hiszen, ahogy ön is rávilágított, itt voltak elmaradások. Nagyon szeretném megemlíteni, hogy biztosak lehetnek az idős embertársaink abban, hogy tovább fogjuk vinni a 13. havi nyugdíj intézményrendszerét, fenn fogjuk tartani a méltányossági nyugdíj intézményét, fenn fogjuk tartani a nagymamagyest, ami - ahogy említette volt - egyre népszerűbb, és természetesen tartjuk a szavunkat, és a 75 év fölötti, magukra maradt idős emberekről olyan formában szeretnénk gondoskodni, hogy a jelenlegi 90 százalékos finanszírozás mellett az időskorúak járadékát 2006. január 1jével 130 százalékra fogjuk felemelni. De az életminőséget nagyban befolyásolja az is, képviselő úr, hogy milyen szolgáltatásokhoz tudnak hozzáférni az emberek. Hiszen az az általános tapasztalat, hogy ahol a legrászorultabbak az emberek, ott nagy valószínűséggel szegények a települési önkormányzatok vagy éppen azok a kis régiók. Tehát az, hogy jó szolgáltatások vann ak a nagyvárosban, a jómódú településeken, még nem válasz arra, hogy tőle 30 kilométerre milyen szolgáltatásokhoz tudnak hozzáférni az emberek. Nagyon fontosnak tartjuk azt a szolgáltatásfejlesztést, amelyet elindítottunk az elmúlt években, mondhatom azt i s, hogy közel egy évtizedes múltra tekint vissza, de ezekben folyamatosan kellett
