Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 11 (212. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
1615 Képviselőtársaim! KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) : Elnök asszony, engem az üvöltő dervisek kórusa különösebben nem zavar, mert pont ez velük a problémám: óbégatni, ordítani önök tud nak, megvalósítható javaslataik pedig nincsenek. Ez nem elegendő ahhoz, hogy az ország képes legyen előrelépni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban. - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Gyenge volt!) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Képvise lőtársaim, kérem önöket, hogy tiszteljék egymás véleményét. (Dr. Répássy Róbert: Persze az ellenzéket le lehet hazugozni!) És szeretném megjegyezni azt is, hogy nem tudok osztozni a felháborodásukban: nem Kuncze Gábor volt az első, aki kimondta a „hazug” s zót ebben a Házban. (Felzúdulás az ellenzék soraiban. - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Ez aztán a köztársasági elnök!) Képviselőtársaim! A kormány részéről megadom a szót Katona Tamás pénzügyminisztériumi politikai államtitkár úrnak; és megkérem, államtitk ár úr, hogy csak akkor szóljon, ha a képviselőtársaink elcsendesedtek. (Pillanatnyi szünet.) Öné a szó, államtitkár úr. DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt Frakcióvezető Úr ! Azt gondolom, hogy az adórendszer korszerűsítése valóban kardinális kérdése nemcsak a magyar gazdaságnak, hanem a magyar társadalompolitikának is. Úgy gondolom, ez elválaszthatatlan egymástól. Olyan helyzet állt elő az országban, amikor joggal várják el azt, hogy az adóreformhoz hozzáfogjon a kormány. Erre a kormánynak meg is van az elszántsága. De egyetértek önnel abban is, hogy nem lehet adóreformról beszélni akkor, ha nem beszélünk államháztartási reformról. Ugyanis könnyű azt mondani, hogy csökkentsük az adókat, vonjunk el kevesebbet, hagyjunk többet az állampolgároknál, az adófizetőknél; ez rendben is van - de akkor az újraelosztási rendszereket is meg kell vizsgálni. (14.00) Tulajdonképpen az az egyik nagy gondja a magyar gazdaságpolitikának - és hoz záteszem, egyben a társadalompolitikának is , hogy legutóbb átfogó, az ország egészére vonatkozó, társadalompolitikát is érintő reform 1997ben volt, amikor a kormány megvalósította a nyugdíjreformot - egészen véletlenül az is egy MSZPSZDSZkormány volt , amelyben tulajdonképpen e tekintetben Európa élvonalába kerültünk. Sajnos, azóta olyan átfogó reform nem valósult meg, a következő négy év ilyen szempontból teljes egészében kimaradt. A '982002 közötti időszakban inkább visszalépés volt, hiszen egyrész t egy etatista gazdaságpolitika érvényesült, másrészt ehhez még hozzájárult az is, hogy '982000 között olyan nagy baj nem volt, mert inkább csak szóban rontották a gazdaságpolitika hitelességét, aztán 20002001 fordulóján bekövetkezett a kedvezőtlen fordu lat. 2003 óta azért, ahogy az imént el tudtam mondani, egy kedvező fordulat állt be a gazdaságban, és 2004 végére eljutottunk egy olyan pontra, ahol tényleg a fenntartható gazdasági növekedésről beszélhetünk. Nyilván ilyenkor meg kell vizsgálni, hogy milye n államháztartási reformlépésekre van lehetőség. Azt gondolom, hogy néhány dolgot azért végrehajtott ez a kormány, és éppen holnap folytatja például a felsőoktatási törvény vitáját a parlament. A felsőoktatási törvény egy igen fontos reformlépés. Hasonló r eformlépés azért a szociálpolitikában is történt, habár kicsi, nem elég nagy. Nyilvánvalóan az egész államháztartás reformjára sort kell keríteni, és erre a tervek készülnek. Az adóreformon belül pedig talán az a legfontosabb dolog, hogy olyan adóreformot hajtsunk végre, amely a versenyképességet jelentősen támogatja, ugyanakkor bővíti a foglalkoztatást is.
