Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 11 (212. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. BARÁTH ETELE tárca nélküli miniszter:
1603 szegénységben, hátrányos helyzetben élő, ám kimagaslóan tehetséges fiataljainkat. Azért kiált, hogy halljuk és higgyük és tudjuk, a magyar költészet a világirodalom értékes virága, olyan kincs, melyet óvni, félteni, táplálni kell. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Ünnepeljük hát a költészet napját, emlékezzünk kegyelettel és tisztelettel József Attilára! (Taps.) Tisztelt Képviselőtársaim! A megemlékezése ket követően megkezdjük mai munkánkat. Tájékoztatom önöket, hogy a bizottsági elnöki értekezlet alapján tárgysorozatbavételre, illetve ajánlás készítésére kijelöltem a bizottságokat. Képviselőtársaim a szokásos módon, az informatikai hálózaton kaphatnak e rről tájékoztatást. Bejelentés frakcióvezetőhelyettesek megválasztásáról ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Bejelentem, hogy a Fidesz képviselőcsoportja Szijjártó Péter és Nógrádi Zoltán képviselőket, a Magyar Szocialista Párt ké pviselőcsoportja pedig Podolák György és Csákabonyi Balázs képviselőket az április 1112ei ülésnapra frakcióvezetőhelyettesnek megválasztotta . Kívánok megválasztásuk időtartamára eredményes munkát. Napirenden kívüli fels zólalók: ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon a kormány nevében felszólalásra jelentkezett Baráth Etele tárca nélküli miniszter úr, „Közös európai ügyeink” címmel. Öné a szó, miniszter úr, ötperces időkeretben. DR. BARÁTH ETELE tárca nélküli miniszter : Kedves Elnök Asszony! Képviselőtársaim! Nincs olyan nap, amikor ne érdemelné meg egy európai ügy, hogy a magyar parlament foglalkozzon vele, hiszen az európai ügyek már belügyekké váltak, és tényleg mindennapi tevékenységünket mes sze átszövi az, ami az Európai Unió keretén belül történik. Azt hiszem, az egyik legfontosabb dolog, amivel a következő időszakban fokozatosan és egyre inkább elmélyülten kell foglalkozni, az maga az együttműködés, az együttműködés a politikai pártok, a ko rmány, az európai parlamenti képviselők és maga az Országgyűlés tevékenysége között. Örömmel mondhatom, hogy ennek kialakultak a jogi keretei, a kormány ennek eleget is tesz; most terjesztette a parlament elé az előző év európai uniós történéseinek könyvei t, és reméljük, hogy ez elég nagy érdeklődésre is fog számot tartani. Ugyanakkor viszont tudni kell, hogy ebben az évben még mind a három nagy, jelentős ügyünk az Európai Unióhoz valamilyen módon kötődni fog. Ez év őszéig el kell készíteni Magyarországnak az úgynevezett göteborgi folyamattal, a fenntartható fejlődés folyamatával kapcsolatosan a saját álláspontját, hozzá kell járulni ahhoz, hogy ez év őszén az Európai Unió újra megfogalmazhassa a saját igazán hosszú távú, a globális, a földkerekség jövőjéhez kapcsolódó magatartását. A másik ilyen nagyon fontos ügyünk, amiről elég sokat beszélünk, de egyelőre nagyon keveset tettünk, ez az úgynevezett lisszaboni folyamat, amelyik az európai uniós versenyképességet hivatott fokozni, és ebben ez év őszéig Magyaro rszágnak el kell készíteni egy olyan akciótervet, amely minimálisan, de megfogalmazza három évre is a legfontosabb tennivalókat Magyarország, a magyar társadalom és gazdaság versenyképességének érdekében.
