Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 5 (211. szám) - A Belga Királyság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársa... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1538 A napirendi pont, az önök előtt fekvő javaslat arról szól, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése megadjae a felhatalmazást a Magyar Köztársaság Kormányának az említett szerződés aláírására. Az említett szerződés aláírása azt jelenti, hogy ez a szerződés Románia és Bulgária esetében, ha az alkotmányszerződés 2006. nove mber 1jén, azaz a tagállamok vélhető csatlakozását megelőzően hatályba lép, akkor a csatlakozási jegyzőkönyv alapján csatlakozhat az Európai Unióhoz. Ennek határideje a jelenlegi előterjesztés elkészítésének pillanatában ismereteink szerint és az Európai Tanács javaslata alapján 2007. január 1. A csatlakozási jegyzőkönyv értelmében Bulgária és Románia vállalja, hogy csatlakozik a Közösség és a Közösség tagállamai által kötött valamennyi nemzetközi megállapodáshoz. Ugyanennek a csatlakozási jegyzőkönyvnek r észletes rendelkezései tartalmazzák az alkotmányos szerződésnek az Európai Unió intézményeire vonatkozó szabályainak módosítását is. Ennek értelmében például az Európai Parlamentben Bulgáriának 18, Romániának 35 helye lesz a csatlakozás időpontjától az Eur ópai Parlament 20092014es megbízatásának megkezdéséig, azaz a választásokig. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az új tagállamok csatlakozásával az Európai Bizottságban mindkét új tagország egyegy állampolgárát jelölheti bizottsági tagként. A bizottsági tagok megbízatása a csatlakozáskor hivatalban lévő többi bizottsági tagéval együtt, azaz ezen ciklus végén fog lejárni. A Tanácsban a jelenlegi tagállamok szavazati súlyának változatlansága mellett Bulgária 10, Románia pedig 14 szavazattal fog rendelkezni . Tisztelt Országgyűlés! Természetesen számos olyan részletszabályozás is van a csatlakozási jegyzőkönyvben, amelyet én itt most azért nem kívánok ismertetni vagy nem kívánok rá kitérni, mert ezeket részben az előterjesztés mellékletei tartalmazzák, részbe n pedig az Országgyűlés valamennyi tagja ezekhez hozzáférhet. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy Magyarország számára az Európai Unió további bővítése e két tagországgal nem egyszerűen egy aktus, hiszen Magyarország kezdettől fogva azon az állásponton volt , hogy annak a térségnek, amelynek e két ország tagja és amelynek Magyarország is tagja, a térség fejlődésének elengedhetetlen záloga az, hogy az Európai Közösség tagjává válhassék. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a két ország jelenlegi helyzetében szám talan olyan probléma is fölmerült - mind a csatlakozási tárgyalások során, mind pedig a csatlakozási tárgyalások lezárását követően , amelyek szükségessé tették azt, hogy a csatlakozási jegyzőkönyv átmeneti rendelkezéseket is tartalmazzon. (14.30) Ilyenek például Bulgária esetében a kozloduji erőmű 34. blokkjának 2006 végéig történő teljes bezárása és leszerelése. Ehhez természetesen az Európai Közösség anyagi támogatást is nyújt. Rendelkezik a csatlakozási jegyzőkönyv a Bulgária és Románia számára megáll apított, 20072009 között alkalmazandó strukturális előirányzatok, schengeni alapelőirányzatok és vidékfejlesztési előirányzatok indikatív összegeiről. Kimondja azt is, hogy az Unió átmeneti pénzügyi támogatást nyújt mindkét ország számára a közigazgatás és az igazságszolgáltatás intézményeinek fejlesztéséhez. Ami új a csatlakozási jegyzőkönyvben a korábbi megoldásokhoz képest, hogy rendelkezik az alkalmazható védzáradékokra vonatkozóan is. Halasztó hatályú védzáradék mellett a csatlakozási jegyzőkönyv ren delkezik például az úgynevezett általános gazdasági védzáradékról, a belső piaci védzáradékról és a bel- és igazságügy területén alkalmazható védzáradékokról is. Anélkül, hogy ennek részletesebb kifejtésébe belemennék, szeretném jelezni, hogy a védzáradéko k alkalmazásának esetében különböző eljárások kerülhetnek alkalmazásra Bulgária és Románia esetében. Bulgária esetében a csatlakozási jegyzőkönyv azt tartalmazza, hogy csak akkor lehet a megjelölt védzáradékokat alkalmazni, ha ebben a Tanács egyhangú dönté st hoz. Románia esetében, különös tekintettel például a versenyjog, a környezetvédelem és a bel- és igazságügyi együttműködés területén alkalmazható védzáradékok esetében azonban a Tanács kétharmados döntési kompetenciát írt elő.
