Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 5 (211. szám) - Jürgen Gansäuer, az alsó-szászországi tartományi parlament elnöke és kísérete köszöntése - A felsőoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - KARSAI PÉTER, az MDF képviselőcsoportja részéről:
1536 mintha a törvény alkotójának fogalma se lenne az európai és hazai egyetemek és főiskolák működéséről. Ma a rektor, illetve az oktatók, hallgatók képviselőiből álló egyetemi tanács alkotja az intézmények vezető testületét. A törvényjavaslat szerint azonban a szenátussá keresztelt egyetemi tanács és a rektor mellett megjelenik egy úgynevezett i rányító testület is. Az oktatási tárca előttünk fekvő javaslata szerint a szenátus az oktatási, tudományos tevékenység irányítását végzi, az irányító testület pedig a menedzsment szerepét látja majd el, és a stratégiai döntéseket hozza meg. A tervezet mind en stratégiai döntéshozatalt a minisztérium és a szenátus által delegált, külső szakértőkből álló irányító testülethez rendel. A szenátusnak csak a képzési és kutatási, általában adminisztratív jellegű kérdésekben engednének döntéshozatalt. A rektor lenne az irányító testület elnöke, akinek személyéről azonban gyakorlatilag nem a szenátus, hanem az irányító testület dönt. Hogyan gondolhatja azt bárki, hogy a fenntartó, az oktatási miniszter által jelölt, majdnem felerészben politikai delegáltakból álló, az intézményhez nem kötődő, nem mellékesen komoly tiszteletdíjban részesülő személyek irányító testület néven jobban, hatékonyabban és demokratikusabban irányíthatják a felsőoktatási intézményt, mint azok, akik az intézményeken belül élik mindennapjaikat? (14 .20) Az irányító testület gondolata nem magyar találmány ugyan, és az oktatási tárca vezetői bizonyára úgy ítélik meg, hogy ha egy séma európai, akkor biztosan jól működik, és egy az egyben alkalmazható a hazai viszonyokra. Ez valóban lehetséges. Láttunk m ár példát pró és kontra, azonban az irányító testület gondolata az ismert példák alapján leginkább a kontra kategóriájába esik, hiszen valóban számos európai országban létezik ilyen vagy ehhez hasonló testület, csakhogy többnyire nem, illetve nem hatékonya n működnek. Szlovákiában 2003ban tértek át erre a rendszerre, a szlovák irányító testület menedzserei azonban nem vállalják a felmerülő konfliktusokat az akadémiai szférából érkező tagokkal, ergo a testület nem működik. Hasonló a helyzet Ausztriában is, a hol 2002ben hajtották végre az intézményirányítási reformot, ám ott a menedzserek és a professzorok nem képesek együttműködni, ergo a testület nem működik. Ezek fényében hogyan lehetséges az, hogy Magyarországon olyan rendszert akar a jelenlegi oktatási k ormányzat bevezetni, amely sok esetben nem állta ki a gyakorlat példáját? Hogyan merik egyesek a hosszú évek során kialakult és működő mai felsőoktatási irányítási rendszert félretéve, veszélybe sodorni a magyar felsőoktatás jövőjét? Tisztelt Képviselőtárs aim! Összegezve: az előttünk fekvő törvénytervezetről elmondható, hogy a tavalyi, súlyos kritikákkal illetett Csatlakozás az európai felsőoktatási térséghez című tanulmány legrosszabb változatára épít, illetve épül. A hallgatói jogok és az egyetemi autonóm ia csorbulása kimondottan ellentétes a döntéshozatalban nagyobb hallgatói részvételt szorgalmazó, az egyetemi autonómiát alapértéknek tekintő bolognai folyamattal, amely pedig állítólag a törvénymódosítás alapját képezi. Nem mellékesen a Magyar Bálint mini szter úr által is aláírt berlini nyilatkozattal is szembemegy a tervezet. Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórum szerint azonban nem szabad a szükséges reformokat is ellenezni, hanem olyan felsőoktatási fejlesztési koncepciót kell megalkotni, amely javítja az oktatás és kutatás színvonalát, lehetőséget biztosít a felsőoktatási intézmények fejlesztésére, rendezi a nyugodt működéshez szükséges anyagi feltételeket, és valós intézkedési tervvel szolgálja az intézmények minél szélesebb körű autonómi ájának kiterjesztését. Épp ezért a felsőoktatási törvénytervezet jelen formában nem felel meg ezeknek a kívánalmaknak, és a Magyar Demokrata Fórum véleménye szerint szétzilálja mindazokat az eredményeket, amelyeket a magyar egyetemi és főiskolai rendszer a rendszerváltoztatás óta elért. Így véleményünk szerint ebben a formában a törvénytervezet általunk nem támogatható. Nagyon alapos és nagyon mélyre ható módosító indítványokat kell ahhoz elfogadni - ahogy Pokorni Zoltán úr is jelezte már , hogy ez a törvé nytervezet számunkra is elfogadható legyen. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MDF soraiban.)
