Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 5 (211. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az adókról, járulékokról szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - SZABÓ ISTVÁN, az informatikai és távközlési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: - ELNÖK (Mandur László): - MOLNÁR ALBERT, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1494 százalékát, addig a mikrovállalkozások, amelyek a gazdaság szereplői számának mintegy 90 százalékát adják, adják a nett ó árbevétel 16 százalékát. Egy nagyon rossz arány, hogy gyakorlatilag nincs középvállalkozás, amely fel tudna csatlakozni a globalizációhoz a nagyvállalatok partnereiként. Tehát a következő feladat az, hogy a középvállalkozásokat támogassuk. Ugyanez vonatk ozik a tőkeellátottságra is: azt látjuk, hogy tőkeszegények, és elsősorban a hazai vállalkozások. (10.50) Ha azt nézzük, hogy a különböző szektorokban mennyi a hazai hozzáadott érték az árbevétel százalékában, akkor megállapítható, hogy vannak olyan terüle tek, ahol viszonylag magas, például a szállításban, hírközlésben 35 százalékos, a szállodaiparban közel 30 százalékos, a mezőgazdaságban 21, a feldolgozóiparban 24 százalékos. Furcsa, hogy volt olyan kormány, amelyik a lakásépítésben látta a hazai gazdaság megújításának a zálogát, az építőipar esetén bizony csak 17,3 százalék a hazai hozzáadott érték a megtermelt árbevétel százalékában. Folyamatosan, 1992 óta csökken a hazai hozzáadott érték aránya az árbevételen belül. Míg 1992ben a hazai hozzáadott érték mintegy 25 százaléka volt a nettó árbevételnek, addig ez 2003ra 18 százalékra csökkent. Azért vagyok kénytelen egy 2000es adatot is mondani, nehogy azt higgye valaki, hogy ez az utóbbi időben csökkent ennyire. 2000ben ez szintén 1818,5 százalék volt. Ha azt nézzük, hogy a társas vállalkozások személyi jellegű ráfordításai hogyan alakultak: '92ben még a vállalati összköltség 15,5 százaléka volt bérjellegű költség, addig ez 2003ra 10,5 százalékra csökkent. Hol működnek jelentős forgalmat lebonyolító ha zai vállalkozások? Ezek megmutatják, melyek azok az ágazatok, amelyeket, ha kicsit jobb helyzetbe hozunk akár az adórendszerrel vagy akár mással, ezek főleg a hazai vállalkozások helyzetét, a nagyobb tömegeket foglalkoztató hazai vállalkozásokat támogatják . Ilyen a kereskedelem, ahol mintegy 60 százalékos még a hazai részarány. A szálláshelyszolgáltatás mintegy 80 százalékát, a szállításhírközlés 65 százalékát, az ingatlanszolgáltatás mintegy 75 százalékát még hazai vállalkozások bonyolítják le. Elkeserít ő a kép, ha azt nézzük, hogy a különböző külföldi és hazai vállalkozások hogyan vesznek részt a hazai közterhek megtermelésében, és milyen a foglalkoztatásban részt vevők aránya. Például amíg a külföldi vállalkozások a magyar munkavállalók 24 százalékát al kalmazzák, addig a hazai vállalkozások foglalkoztatják a 76 százalékát. Az árbevétel 53 százalékát adják a hazai vállalkozások, és a fizetett adó 56 százalékát fizetik be közös költségeink alapjának. Viszont adókedvezményből csak néhány százalékban részese dnek, míg elsősorban a külföldi nagyvállalatok azok, akik az adókedvezmény több mint 90 százalékát veszik igénybe. Én azt gondolom, ezek azok a kérdések, amelyek köré fel lehet építeni egy adóreformot, ami első lépésnek jó, de a közigazgatási reform, illet ve a nagy ellátórendszerek reformja nélkül egy adórendszer reformja nem fog olyan megoldást jelenteni a gazdaság problémáira, amelyekkel ma szembenézünk. Ha visszatérek az előttünk fekvő törvénycsomagra, abból az látszik, hogy mintegy 660 ezer vállalkozást érint az a pontja, ahol is az adóhatósági ellenőrzés és önellenőrzés során feltárt jövedelemmel szemben is el lehet számolni elhatárolt veszteségeket. Ez mintegy 350 ezer egyéni vállalkozót és 300 ezer társas vállalkozást érint, de érint az őstermelők és a családi gazdálkodók közül is mintegy 10 ezer adózót. Tehát nagyon széles az a kör, akit ez az egyszerűsítés, elszámolhatóság érint. Ugyanilyen hasonló, 600650 ezer társas és egyéni vállalkozót érint a köztartozás szó tisztába tétele, illetve, hogy az ip arűzési adóhoz kapcsolódó adóalapcsökkentés, valamint a mikrovállalkozások létszámnöveléséhez kapcsolódó kedvezmény feltételeinél a köztartozások helyett állami vagy önkormányzati adóhatóságnál fennálló tartozást kell figyelembe venni. Aki figyelemmel kís érte az ebben rejlő problémákat, az biztosan tudja, hogy itt akár a kamarai tagdíj, az