Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 4 (210. szám) - Dr. Kovács Zoltán (Fidesz) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - “Az élelmiszer-ellenőrzés területén miért nincs hatékony szankcionálási lehetőség?” címmel - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz):
1457 És az pedig, hogy a 21es számú útvonalon nem történnek fejlesztések, ez természetesen nem így van. Ott, ahol a források megteremthetők voltak, ott ezt megtettük, a közelmúltban fejeződhetett be a 21es számú főút reko nstrukciója Salgótarján térségében. (Sisák Imre János: Négy darab előzési sáv! Pásztó és nem Salgótarján!) Tehát mennek tovább a fejlesztések, és nyilvánvalóan nagyon sok ígéretet kell a kormánynak mérlegelni és betartani, többek között azt is, hogy azokat a költségvetési forrásokat megfelelő gondossággal kezeljük, amelyekért egyébként éppen önök szoktak több ízben támadni minket, hogy miért lépjük túl ezeket a kereteket. Én továbbra is azt mondom, bízom abban, hogy a KIOPpályázat keretében (Az elnök a cse ngő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) meg fognak teremtődni a források ehhez a fejlesztéshez. Köszönöm. (Sisák Imre János: Megoldásokat és nem kifogásokat kérünk!) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Tisztelt Országgyűlés! Most áttérünk a kérdésekre . Dr. Kovács Zoltán (Fidesz) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - “Az élelmiszerellenőrzés területén miért nincs hatékony szankcionálási lehetőség?” címmel ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Kovács Zoltán, a Fide sz képviselője, kérdést kíván feltenni a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek: “Az élelmiszerellenőrzés területén miért nincs hatékony szankcionálási lehetőség?” címmel. Kovács Zoltán képviselő urat illeti a szó. DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz) : Ti sztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Hazánk uniós csatlakozásával egy időben, közel egy éve lépett életbe az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény, valamint a Magyar Élelmiszerkönyv előírásai “egyes húskészítmények” címmel. (16.00) Ebben a magyar piacon hagyományos termékeknek számító húskészítmények kötelező előírásai találhatók. Ezen előírások érvényesek a Magyar Köztársaság területén előállított vagy forgalomba hozott élelmiszerekre egyaránt, az élelmiszerkönyvi előírás tartalmazza az illető te rmék előállításánál felhasználható alapanyagok körét, a hozzáadható nem hús eredetű fehérje mennyiségét, érzékszervi tulajdonságait és kémiai paramétereit. Ennek ellenőrzésére bevezették az izomfehérje kötelező vizsgálatát, amivel a nem hús eredetű fehérje kontrollálható. Az extra, príma és egyéb jelző csak akkor használható, ha az izomfehérje az összes fehérje 80 százaléka vagy magasabb. A különleges jelzővel ellátott termékeket csak fogyasztói csomagolásban vagy egyértelműen azonosítható módon szabad forg alomba hozni. A húsvéti ünnepeket megelőzően jelentős számban azonosíthatatlan termékek kerültek a piacra, főleg Szlovákiából. Ismeretes a sonka kérdése. A hatósági élelmiszerellenőrzés szakterületek szerint megosztott, így az állategészségügyi és élelmi szerellenőrző állomások, az ÁNTSZ intézetei, valamint a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség látják el ezt a feladatot. Súlyos problémát jelent továbbá, hogy a forgalmazók, elsősorban a nagy áruházláncok olyan alacsony szintet szabnak az árakban, amivel rákény szerítenek több gyártót az előírások be nem tartására. A tiszta verseny miatt az izomfehérje ellenőrzése nagyon fontos, mert ha csak az összes fehérjetartalomra terjed ki a vizsgálat, az értékek könnyen elérhetők: bőrkepor, szója, tejpor - államtitkár úr e zt tudja.
