Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 29 (209. szám) - Az Országgyűlés következő ülésének összehívása - ELNÖK (Harrach Péter):
1405 arra, hogy a vidéken élőket fe lvilágosítsa a lehetőségeikről, szakmai tanácsokat adjon, netán segítsen kitölteni a pályázatokat, hiszen nem is ez a feladata. A falugazdászhálózatot viszont éppen erre a célra hozták létre. Rajtuk kívül nincs jelen más szakember a vidéki településeken, akihez kérdéseikkel fordulhatnának a segítségre szorulók. Világos tehát: amíg a szocialisták közigazgatási reformról beszélnek, azzal ellentétesen cselekednek, csökkentik a “terepen” dolgozók létszámát, és a hivatalt erősítik. S ezzel lényegében a saját ál lampolgáraik versenyhátrányát növelik, akik nagyon rászorulnának a falugazdászra. A Magyar Agrárkamarának van ugyan tanácsadó hálózata, de ez a 3200 magyar településen mindössze kétszáz személy. Növekszik a pályázatfigyelő, író magáncégek száma, ám ezek t öbbsége - mivel a kis és közepes nagyságú gazdaságok tulajdonosai nem tudják megfizetni szolgáltatásaik díját - a nagyobb agrárvállalkozóknak végez munkát. Így éppen azok az őstermelők, agrártevékenységüket az Európai Unió által támogatott tevékenységekkel kiegészíteni akaró családok maradnak szakmai tanács nélkül, amelyeknek erre a legnagyobb szükségük lenne. Szintén álságos az az indoklás, hogy a vállalkozói formában működés felszámolása lett volna a minisztérium célja. Ebben az esetben ugyanis mindegyik vállalkozó falugazdászt átvették volna köztisztviselői státusba, ez azonban nem történt meg. Magam is ismerek olyan korábbi falugazdászt, akinek fel sem ajánlották ezt az előbb említett lehetőséget. Többen úgy vélik, hogy az igazi cél a falugazdászok polit ikai szűrése volt. Uniós csatlakozásunk az agrárium számára egyáltalán nem minősíthető sikertörténetnek. Gátolja a felzárkózást az is, hogy a falugazdászhálózat ismét teljes bizonytalanságban dolgozik, csökkentett - megharmadolt - létszámmal. A kérdés csa k az, hogy ki fogja a termelőket hiteles és naprakész információval ellátni. A csökkentett létszám a munka színvonalának rovására megy. Az eddig is erősen terhelt szakemberek munkafeltételei tovább romlanak. Nincs elég technikai berendezés, kilométerhaszn álati lehetőség, a fizetés is szerény, főleg ha az elvégzett munka mennyiségéhez, minőségéhez és fontosságához viszonyítjuk. Összességében tehát 2003 szeptemberében 223 főt, majd decemberben 330 főt bocsátottak el, szemben azzal a korábbi FVMállásfoglalás sal, miszerint a falugazdászhálózat megerősítése szükséges. Milyen elgondoláshoz igazodnak ezek az intézkedések? Hiszen ma már hetente sem érnek el az egyes településekre a falugazdászok, ezért az MVHba kell beutazni annak, aki használható, gyors informá ciókhoz szeretne jutni. A falugazdászok létszámának mérséklése a szakmai munka színvonalának jelentős csökkenését eredményezi, ami kihat az uniós támogatások lehívásának eredményességére. A szaktárca onnan veszi el a szakembert, ahol a legnagyobb szükség v an rá, nem is titkoltan elengedi azoknak a termelőknek a kezét, akik már a megélhetésért küzdenek. Ez az intézkedés valószínűleg kedvezőtlenül fog hatni a további uniós támogatások elnyerésére, a még életképes termelők mennek tönkre önhibájukon kívül. Vagy a szocialisták logikája szerint éppen ez volna a cél? Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy az államtitkár úr erre a kérdésre elhagyta az üléstermet. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szijjártó Péter tapsol.) ELNÖK (Harrach Péter) : Azt veszem ki a képviselő úr szavaiból, hogy lemondott a kormányzati válaszról. Nem is tehet mást, hiszen nincs kormánytag a teremben. Az Országgyűlés következő ülésének összehívása ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés kö vetkező, várhatóan kétnapos ülését 2005. április 4ére, hétfőre összehívom.
