Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 29 (209. szám) - Beszámoló az atomenergia 2001. évi hazai alkalmazásának biztonságáról; az atomenergia 2001. évi hazai alkalmazásának biztonságáról szóló beszámoló elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat; beszámoló az atomenergia 2002. évi hazai alkalmazásának... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. RÓNAKY JÓZSEF, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója, a napirendi pont előadója:
1389 a több ezer oldalas dokumentumot, amely az eltávolítási munkák elvi engedélyének kérelmét támasztja alá. A hatóság erre a célra létrehozott munkacsoportja intenzíven dolgozik a kérelem elbírálásán. Biztosíthatom az Országgyűlést és az ország la kosságát, hogy csak olyan eljárásokat és megoldásokat fog engedélyezni a hatóság, amelyek a nukleáris biztonság követelményeit teljes mértékben kielégítik. Nem hallgatható el az a tény, és a gazdasági bizottság vitájában ez hangsúlyosan merült fel, hogy a közeli és nem túl távoli jövőben a hatóságot terhelő nagy biztonsági és gazdasági jelentőségű ügyek, például a teljesítménynövelés, az üzemidőhosszabbítás, a nukleáris biztonsági szabályzatok korszerűsítése, részvétel az Európai Unió harmonizációs folyama taiban, felkészülés a létesítmények leszerelésére a hulladékkezelés megnyugtató megoldásához, számos feltétel megteremtése szükséges. (20.20) Növelni kell a hatóság szerepét azáltal, hogy egyes, ma még nem a hatáskörébe tartozó, de a nukleáris biztonsággal összefüggő kérdéskörökben felhatalmazást kapjon, de szükség van a hatóság anyagi és emberi hátterének megerősítésére is. A budapesti kutatóreaktor, az oktatóreaktor és a kiégett kazetták átmeneti tárolója a tervekben, engedélyekben meghatározott paraméter ekkel üzemeltek. Az ellenőrzések során feltárt apróbb hiányosságok nem veszélyeztették a nukleáris biztonságot. Ezekben a nukleáris létesítményekben a környezeti kibocsátási határértékek túllépésre sem került sor. Az energetikai alkalmazás mellett a radioa ktív izotópok és ionizáló sugárzások felhasználása kiterjed az egészségügyi ellátás, az ipar, a mezőgazdaság, a tudományos kutatás és az oktatás területére. A vizsgált időszakban több mint 5500 munkahelyi egységben alkalmaztak radioaktív anyagot, valamint ionizáló sugárzást előállító berendezést. A különböző foglalkozási területeken rendszeres sugárterheléssel járó munkahelyen dolgozó munkavállalók, illetve egyéni vállalkozók száma közel 15 ezer. Az egészségügyi tárca az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvo si Szolgálat útján látja el a sugárveszélyes létesítményekkel, a sugárbiztonsággal és a sugárvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatokat. A rendszeres ellenőrzés eredményeinek feldolgozásával egyértelműen megállapítható, hogy a három év során egyetlen dolg ozó sugárterhelése sem érte el a hatósági dóziskorlátot. Az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés - közismert nevén az atomsorompó szerződés - végrehajtásaként hazánk nukleáris tevékenységét a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség elle nőrzése alá helyezte. Az OAH és a nemzetközi szervezet által végzett ellenőrzések a vizsgált három évben is igazolták, hogy hazánk teljesíti nemzetközi kötelezettségeit, és Magyarországon a nukleáris anyagok felhasználása eredeti rendeltetésüknek megfelelő en, kizárólag békés célok érdekében történik. A nukleáris export és import engedélyezésének hazai rendszere érvényesítette a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó nemzetközi irányelveket és követelményeket. 2001. szeptember 11én az Ame rikai Egyesült Államokban végrehajtott terrorista támadások után számos országban megszigorították a nukleáris létesítmények védelmét, újra megvizsgálták a létesítmények potenciális veszélyeztetettségét. Az OAH átfogó elemző tanulmányt készíttetett a hazai létesítmények veszélyeztetettségéről. Az elemzések alapján nem volt szükség számottevő kiegészítő intézkedésekre. Ez a tanulmány a 2004es év folyamán is elkészült, és hasonló következtetésre vezetett. A csatlakozási folyamat során az Európai Unió részlet esen megvizsgálta a nukleáris biztonság magyarországi színvonalát és intézményrendszerét. 1996 és 2002 között a Paksi Atomerőmű '96. évi bázisáron számolva 60 milliárd forint költségű, középtávú biztonságnövelő programot hajtott végre. Ennek köszönhetően j elentősen nőtt a blokkok biztonsága. A zónasérülés kockázata, ami az atomerőművi blokkok egyik legfontosabb biztonsági mutatója, egy nagyságrenddel csökkent. Az
