Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 29 (209. szám) - Beszámoló a Magyar Energia Hivatal 2001. évi tevékenységéről; a Magyar Energia Hivatal 2001. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat; beszámoló a Magyar Energia Hivatal 2002. évi tevékenységéről; a Magyar En... - ELNÖK (Harrach Péter): - PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - HORVÁTH J. FERENC, a Magyar Energia Hivatal elnöke:
1386 forrásként jelentkezik a hosszú távú szerződéssel nem rendelkező erőművi kínálat, ami ma már 350 megawatt körüli értékre tehető, és harmadik forrásként az MVM által szervezett kapacitásaukció. Valóban, ez a 27 százalékos mérték a közeljövőre vonatkozóan egy olyan mérték, amely jelentősen tovább a meglévő szabályozási környezetben nem növelhető, hiszen az importlehetőségeket kiaknáztuk, mint említettem, a hosszú távú szerződéseken kívüli erőműk apacitásokat is kihasználtuk. Egyetlen lehetőség kínálkozik: az MVMaukció mértékének a fokozása. Azonban itt korlát az, hogy maga a versenyár és a hosszú távú szerződésekben szereplő ár közötti különbség igen jelentős, és ha aukción visszük ezt a kapacitá st piacra, akkor a piaci ár és a hosszú távú szerződésben szereplő ár közötti különbséget befagyott költségként kell megfizetni. Ma ez a mérték 2005ös léptékkel mérve 10 milliárd forint körüli érték, ami azt jelenti, hogy a fogyasztói árat ez átlagosan 30 fillérrel emeli kilowattóránként. Valóban, 2003. év végén a fogyasztók egy része visszalépett a közüzemi rendszerbe. Ezt a hivatal felismerte, és nagyon gyorsan szabályozó módosításra tett javaslatot, éspedig módosítottuk a határkeresztező kapacitások auk ciós rendszerét, és lehetővé tettük az úgynevezett másodlagos piacát a kapacitásjogoknak. Egy hónapon belül ez a probléma megszűnt, és a fogyasztói kilépések fokozatosan növekedtek, tehát ma már az emelkedés töretlen. Azt is hangsúlyozom, hogy a sajátos ma gyar kettős piaci, hibrid piaci modellen belül, hogy egymás mellett él a közüzemi piac és a versenypiac, igen szép eredmény az említett 27 százalékos piacnyitás, hiszen hasonló rendszer működött Európában Portugáliában, és Portugáliában egy tízéves EUtags ág során sem értek el ilyen jelentős mértékű piacnyitást, mint Magyarországon. Nagyon sajátos és a fogyasztók érdekeit védi, hogy ha egy nagyfogyasztó a versenypiacon nem találja meg a számítását, ezen a piacon kudarcok érik, akkor saját elhatározásából vi sszatérhet a közüzembe. Ez ugyan nehezíti a két piac tervezését, azonban alapvetően fogyasztói érdekeket szolgál. Sok szó esett a távhőszolgáltatásról. Valóban, ha az egyes távhőrendszerek árait összehasonlítjuk, igen jelentős különbségek adódnak, mintegy 40 százalékos különbség adódik az egyes távhőrendszerek között. Valóban, ezek a távhőrendszerek sajátosságokat hordoznak magukon. Amikor ezek épültek, akkor olcsó volt az energia, tehát az olcsó energia időszakában épültek ezek a rendszerek, és maga a házg yári technológiarendszer is alapvetően az olcsó építésre koncentrált, adott összegből minél nagyobb lakásszám építését célozta meg. Ez a rendszer ma már valóban nem felel meg a követelményeknek. Mindenekelőtt ahhoz, hogy a fogyasztói számlákat csökkenteni lehessen, mindenekelőtt az épületek hőszigetelésére, a fűtési rendszer korszerűsítésére, átépítésére, az egycsöves rendszerek átépítésére van szükség. Tehát ezen a területen megfelelő támogatáspolitikával az épületek hőszigetelését javítani kell. Meg kell említeni, hogy a kapcsolt energiatermelés ösztönzése egyben a távhőárak csökkenését is szolgálja, hiszen a magas villamosenergiaátvételi ár lehetővé teszi a hőnek olcsóbb áron történő értékesítését a távhőszolgáltatók felé. Megemlítem, hogy egy külön ösz tönző rendszer segíti és támogatja a távhő célú hőtermelést. A gázáron keresztül egy külön kompenzációs rendszer működik, ami körülbelül a lakossági első tömbben lévő támogatásnak megfelelő támogatást ad azon hőtermelők részére, akik távhő célra termelnek hőt. Tehát ez a kétcsatornás támogatás is megítélésünk szerint jelentősen javítja a távhőrendszerek árviszonyait. (20.10) Természetesen a távhőárak csökkentésében jelentős szerepük van maguknak a távhőszolgáltatóknak, hiszen a költségek körülbelül 50 száza lékát a működési költségek okozzák, az elosztóhálózatok hőveszteségei. Tehát az árakat nem lehet egyértelműen a távhőrendszerekbe bevitt hőáron keresztül rendbe tenni. Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr, tisztelt Országgyűlés, a lehetőséget, és mint említe ttem, az elhangzottakra írásban fogunk válaszolni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)