Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 29 (209. szám) - Beszámoló a Magyar Energia Hivatal 2001. évi tevékenységéről; a Magyar Energia Hivatal 2001. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat; beszámoló a Magyar Energia Hivatal 2002. évi tevékenységéről; a Magyar En... - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
1374 tud választani a liberalizált energiapiacon; a kis- és közepes vállalkozások bizony elszenvedik azokat az energiaszámlákat, amelyeket az árszabályozás könnyed kezelésév el kapnak a nyakukba. A 2003. évvel kapcsolatban ezen kívül meg kell említenünk azt, hogy a fogyasztóvédelem tekintetében az Energia Hivatal bizony nem élt minden eszközzel, nem élt azokkal az eszközökkel határozottan és annyiszor, ahányszor indokolt volna , az energiaszolgáltatókkal szemben. Tekintettel arra, hogy monopolszolgáltatásról van szó, a hivatal fogyasztóvédelmi tevékenységét mindenképpen sokkal markánsabban, határozottabban kellene érvényre juttatni, túl azon, hogy a szolgáltatók bírságolásával, visszaellenőrzésével kordában lehetne tartani a szolgáltatóknak azt a körét, illetve azokat a szolgáltatókat, amelyek visszaélnek a helyzetükkel. A fogyasztóvédelem tekintetében nem ad választ arra sem, hogy a gáz, illetve elektromos mérőszerkezetek hitel esítése mennyire objektív módon történik meg. A fogyasztók - jómagam tapasztalata is ez a választópolgárok panaszaiból leszűrve - nem biztosak abban, hogy a hitelesítésre elküldött mérőszerkezetek hitelesítései a megfelelő korrektséggel történnek meg, és p anaszaikat a továbbiakban sem tudják bizonyságul ellensúlyozni, ellentételezni, ugyanis a szolgáltatók által végrehajtott hitelesítések nem eléggé visszaellenőrzöttek. Ezért (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) tartózkodó szava zatainkat adtuk le a bizottság ülésén. Köszönöm szépen a lehetőséget. (19.00) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! A további kijelölt bizottságok jelezték, hogy nem kívánnak előadót állítani. Kedves Képviselőtársaim! Most az egyes képviselői f elszólalásokra kerül sor, 1010 perces időkeretben. A szokásainknak megfelelően először az írásban jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, elsőként Szalay Gábor képviselő úrnak, SZDSZ. SZALAY GÁBOR (SZDSZ) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nincs egyszerű helyzetben az ember, amikor egy intézmény, jelen esetben a Magyar Energia Hivatal három, egymást követő évenkénti beszámolóját egyszerre, egyidejűleg tárgyalja. Hiszen ebben a helyzetben óhatatlanul előfordulhat, hogy egyes jelentésekbe foglalt bizonyos állítások egymást, legalábbis egymás fontosságát relativizálják, vagy elavulttá teszik. Ugyanakkor megvan ennek a metódusnak az az előnye, hogy folyamatában szemlélve a dolgokat, bizonyos hangsúlyosabb kérdéseket átfogóbban, túllépve az évenkénti megközelítésen, tendenciáját jobban érzékelve és érzékeltetve tud az ember bizonyos kiemeltebb fontosságú kérdésekhez hozzászólni. Így én röviden, már amennyiben a tízperces lehetőségem ezt lehetővé teszi, rövidebben szeretnék beszéln i a Magyar Energia Hivatal éves jelentéseire alapozva négy vagy öt fontosabb területről: a vezetékes energiapiacok megnyitásáról, liberalizálásáról, a villamos energia kötelező átvételi rendszeréről, az energiaellátás biztonságáról, a megújuló energiaforrá sokról és a fogyasztóvédelemről. Tehát ami a liberalizációt illeti, hosszas törvényi előkészítés után 2003. január 1jétől megindult a hazai villamosenergiapiac fokozatos liberalizálása, amely a hosszú távra szólóan megkötött áramvásárlási szerződések jel entette erős korlátok ellenére is, mondható, hogy viszonylagosan jól halad előre. 2003 végére már az országos fogyasztás 20 százaléka, azaz 6400 gigawattóra/év kapacitás került aukciókon, azaz versenypiacokon megvásárolt árammal kielégítésre. Hallhattuk, h ogy jelenleg ez az érték már 27 százalékra kúszott föl. Így azt hiszem, ez valószínűsíti, hogy az EU irányelvben ajánlott 2007. júliusi határidőre mi is elérhetjük a teljes liberalizációt. Legalábbis ennek látszólag semmi sem mond ellent a villamos energia területén. A liberalizáció két alapfeltételét illetően pedig elmondható, hogy míg a monopolhelyzetű infrastruktúrához való diszkriminációmentes hozzáférés biztosítottnak mondható, addig a megfelelő mértékű kínálati versenyen még van mit javítani. A gázpia ci liberalizáció, itt is