Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 29 (209. szám) - Beszámoló a Magyar Energia Hivatal 2001. évi tevékenységéről; a Magyar Energia Hivatal 2001. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat; beszámoló a Magyar Energia Hivatal 2002. évi tevékenységéről; a Magyar En... - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. JÓZSA ISTVÁN, a környezetvédelmi bizottság előadója:
1372 ebből a három évre szóló beszámolóból a 2001es és a 2002es beszámolót egyhangúlag támogatta a környezetvédelmi bizottság, a 2003asat viszont tartózkodó szavazatok megjelenítésével támogatta a bizottság, ahol kisebbségi véleményt fogunk megfogalmazni. Visszatérve a 2002es évre: tulajdonképpen a 2002es év egy váltóév volt - ahogy az előterjesztő is mondta - az árszabályozás tekintetében, valamint ezzel együtt a hatósági munka tekintetében is . Az ellátásbiztonság vonatkozásában nem történt változás, viszont a váltóévnek a sajátosságából adódóan a környezetvédelmi bizottságban a megújuló energiaforrások erőteljesebb alkalmazása iránt léptünk föl. Azt gondolom, hogy az volt az az év, ahol az elő terjesztő is 1,6 százaléknyi részesedést említett, bár a 2003as évre már nem volt egyértelmű az előterjesztő adata; kéthárom féle adatot írtam fel magamnak, majd később kielemezzük. Lényeg az, hogy a környezetvédelmi bizottságban a megújuló energiaforrás ok iránti - hogy is mondjam - nagyobb alkalmazhatóság miatt az Energia Hivatalnál a szabályozások pontosítását, illetve az Unióhoz való harmonizálását javasoltuk erőteljesebb, gyorsabb ütemben. Ez részben valósult meg, ahogy hallottuk, több tucat minisztér iumi szabályozás azóta történt életbe léptetésével, de - mint az eredményt tudjuk - nem teljesen valósult ez még meg, sőt a megújuló energiaforrásoknál a biomassza, illetve a faapríték tüzelése kapott nagyobb hangsúlyt, holott Magyarország adottságaiból má st is ki lehetne használni, jóllehet ez a szabályozások okán még nem indulhatott be. Másfajta energiaforrások tekintetében szó volt a szélről, ezenkívül a nap, illetve a geotermikus energiáknál igen jelentős befektetési tőke szükséges ehhez. Éppen ezért ú gy gondoljuk, hogy ez nagyobb állami segítséggel, nagyobb szabályozási könnyebbséggel valósulhat csak meg. Jelen formájában ezek az alirányok nehezen kapnak nagyobb teret, ami valójában a klímaváltozással, illetve a klímavédelemmel kapcsolatos egyezmények teljesítését segítené elő. Mert mindannyian tudjuk azért, hogy a biomassza tüzelésénél mégiscsak széndioxid szabadul fel, ami vélhetően elősegíti az üvegházhatást, ugyanakkor a másfajta megújuló energiáknál nem lép föl ez a kibocsátás. Természetesen egyér telmű, hogy a fenntartható fejlődési modellt elősegíti a biomassza, tehát ennek a bővítése is már szerencsés lenne, ha azok az elavult széntüzelésű erőművek kiléphetnének a rendszerből, amelyek közül egykettő már sikeresen kilépett, valamint az, amelyekné l az energiaelőállítás költsége igen jelentős mértékben több mint az átlagár, illetve a többi. (18.50) Éppen ezért a bizottság ezt a beszámolót támogatta - ahogy említettem, a 2001. évit is ; a kisebbségi véleményt pedig a következő alkalommal fogom elmo ndani a 2003. évről. Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! A bizottság ülésén a 2003. évi beszámolóval kapcsolatban kisebbségi vélemény is megfogalmazódott, ahogy ezt Tóth István képviselő úr jelezte. Mo st először megadom a szót Józsa Istvánnak a környezetvédelmi bizottság álláspontjának ismertetésére. DR. JÓZSA ISTVÁN , a környezetvédelmi bizottság előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Elnök Úr! Vendégek! Képviselőtársak! A kö rnyezetvédelmi bizottság a többségi álláspontjának kialakítása során elsősorban a környezetvédelmi követelmények, szempontok érvényesülését vizsgálta az Energia Hivatal tevékenységében, jóllehet ez egy olyan meghatározó iparág, amelyben nehéz egyetlen szem pont érvényesülésére koncentrálni. Ennek keretében azért egyértelműen megállapítható volt, hogy a Magyar Energia Hivatal, most mind a három évet ide sorolom, de a 2003. év során is tekintettel volt az egyre szigorodó környezetvédelmi szempontokra; és szere pet vállalt abban is, amit az energetikusok úgy szoktak mondani, hogy a legolcsóbb energia az, amit meg se kell termelni, mert a felhasználás oldaláról, a racionalizálás oldaláról meg lehet takarítani. Én úgy gondolom, hogy ez a megközelítés igaz a
