Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 15 (199. szám) - A távhőszolgáltatásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - PODOLÁK GYÖRGY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
137 További, a törvényjavaslat szabályain végigvonuló elvi követelmény a lakossági felhasználók és a távhőszolgáltatók közötti piaci erőviszonyok egyensúlyozása, a lakossági felhaszná lók számára fokozott védelem, illetve garanciális szabályok biztosítása. (10.10) A törvényjavaslat vállalkozik továbbá a hőmennyiség szerinti szolgáltatásra és a díjfizetésre vonatkozó jogviszony, így a szolgáltatói és a felhasználói jogok és kötelezettség ek részletes, a korábbinál egyértelműbb szabályozására. Végül a törvényjavaslat szabályozását átható célok a távhőrendszer szereplőinek kiegyenlített, a hátrányokat egyensúlyozó szabályozása és a távhőrendszerek technológiai, illetve kapacitásbeli sokszínű ségének megfelelő figyelembevétele. A törvényjavaslat ezeknek a prioritásoknak a beépítését a következőképpen valósítja meg. Ahogy már említettem, a fogyasztóvédelem területén a leglényegesebb változás, hogy a távhőszolgáltatók többségének tulajdonosaként is megjelenő települési önkormányzatoktól a törvényjavaslat elveszi a fogyasztói panaszok kivizsgálását, és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség feladatkörébe helyezi át. Növekszik továbbá a fogyasztóvédelmi szervekkel való kapcsolattartásban a véleményezés s zerepe, a törvény konkrétabban szabályozza az ilyen szervezeteknek átadandó, a véleményalkotáshoz szükséges adatok körét és az átadás rendjét. Fogyasztóvédelmi tárgyú módosításokat hajt végre még a törvényjavaslat a közüzemi szerződés felmondásával kapcsol atban, ahol a felmondáshoz a tulajdonosi közösség négyötödének az egyetértése szükséges, de megfelelő garanciák következtében a felmondás nem történhet más felhasználó kárára, nem korlátozhatja más felhasználó jogait, és nem okozhat zavart a fennmaradó szo lgáltatói és felhasználói rendszer működtetésében. A törvényjavaslat egy másik lényeges változtatása a fogalmi rendszer pontosításával a felhasználó és a díjfizető fogalmainak és szabályozásának a gyakorlati helyzethez igazodó különválasztása. A kérdés lén yege, hogy a távhőfogyasztás mérése és a mérés szerinti elszámolása következtében, ami hőközpontonként vagy épületrészenként valósítható meg, általában különválik a mérés szerinti egységet képező felhasználói közösség, így a társasház, a lakásszövetkezet, mint felhasználó személye, illetve a díjmegosztás alapján a díjat fizető lakástulajdonos személye. Az eltérően alakuló jogok, kötelezettségek tehát részletes, kidolgozott szabályozást kívánnak, amit a törvényjavaslat valósít meg. Így a felhasználó, aki a h őközpontban mért hőmennyiség megosztásának módjáról, illetve arányairól dönt, igényelheti, hogy az összes vételezett hőmennyiséget a távhőszolgáltató az általa megadott külön fűtési és külön melegvízarányok szerint ossza szét. E szabályozás elősegíti annak a jogos fogyasztói igénynek a teljesülését, hogy a fizetett díj a lehető legjobban tükrözze a ténylegesen igénybe vett szolgáltatás díját, illetve arányát. A távhőszolgáltatás fejlesztését, elterjedését, illetve új rendszerek létesítését támogató szabályo zás körében a törvényjavaslat módosítja az engedélyezési jogköröket. A kapcsoltan villamos energiát is termelő, környezetvédelmi szempontból különösen előnyös távhőtermelő berendezések létesítését a Magyar Energia Hivatal engedélyezi. A többi távhőtermelő berendezés létesítési és működési engedélyét, valamint a távhőszolgáltatási működési engedélyeket a települési önkormányzat jegyzője adja ki. A törvényjavaslat kötelezővé teszi továbbá a kis hőteljesítményű, tehát az 50 megawattnál kisebb távhőtermelő lét esítmények egyszeri engedélyeztetését is. Ugyanakkor viszont a fogyasztói érdekek védelme és a folyamatos, biztonságos hőellátás garanciáinak a megteremtése érdekében a törvényjavaslat a korábbinál szigorúbb szabályozást irányoz elő a hőtermelő létesítmény vagy tevékenység megszüntetésére. Az árszabályozás területén bevezetett módosítások közül kiemelést érdemel a lakossági távhőellátás kezelése, ugyanis az erőművek által közvetlenül vagy közvetve távhőszolgáltatási célra értékesített meleg víz vagy gőz le gmagasabb hatósági árának szabályozását a törvény arra az esetre koncentrálja, amikor a lakosság távhőellátását szolgálja, vagyis amikor a szolgáltató és a felhasználó viszonyában az erőviszonyok nem kiegyensúlyozottak. Az ármegállapításkor irányadó szempo ntok rögzítése körében a törvényjavaslat a legkisebb költségre való ösztönzést és a termékkapacitások biztosítását írja elő. Beépíti ugyanakkor a szempontok közé a hőtermelő létesítmények elbontásával,
