Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 29 (209. szám) - Az Országos Rádió és Televízió Testület 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - HOMA JÁNOS (Fidesz):
1359 Köszönö m szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nyugodtan fogunk aludni. Nyugodtan fogunk aludni azért, mert egy jó anyagot kaptunk, nem egy rövidke kis anyagot, hanem több száz oldalnyi anyagot egy szakmai testülettől, és ennek a beszámolónak a való ságos célja az, hogy nézzük meg, milyen feladatok állnak előttünk, mi az, ami az elmúlt évben történt, mi az, ami probléma maradt, és mi az, amit meg kell oldanunk. Megfontolásra kerül tehát az, hogy mik a tanulságai az elmúlt évnek. Valóban, abban önöknek igazuk van, hogy újra kell gondolni, normatívvá és kiszámíthatóvá kell tenni a finanszírozást. Egyébként az a 2002. évi döntés, amely arról szólt, hogy az állam átvállalja az üzemben tartási díjat, nem kevesebb összeget eredményezett, hanem többet. Be kel l fejezni az EUjogharmonizációt, különös tekintettel a gyermekek védelmére, az erőszak elleni fellépésre, és én azt is mondanám, hogy pozitív életmintáknak a bemutatására. Ezáltal is nagyobb kiegyensúlyozottságot kell teremteni. Önök végig arról beszélnek , hogy a kiegyensúlyozottság csupán arról szól, hogy melyik oldal mennyit szerepel a tévében. Én azt gondolom, hogy a médiának, a televíziónak és a rádiónak nem az az elsődleges célja csupán, hogy bemutassa a jelenleg érvényes politikai pártok nézeteit, ha nem éppen a CSArendszer szerint két dolgot tehet: az egyik az, hogy a kormányzati döntéseket, intézkedéseket, azoknak az előzményeit és a várható következményeit bemutassa, a fennmaradó részt ossza kétfelé, és a kormányzati és az ellenzéki oldalnak a véle ményét is bemutassa, hiszen az embereknek arra van szükségük, hogy valós képet kapjanak. Fontos az is - és ezt önök is említették , hogy a panaszbizottság munkáján változtatni kell. Éppen ezért szól a beszámoló arról, hogy itt is szükség van a szabályozás i hézag megszüntetésére, azaz a törvény módosítására. És amennyiben az ORTT szakmai testületként komplex törvénymódosítási javaslatot tud benyújtani, akkor én úgy gondolom, hogy ezek a feladatok megoldhatók. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. D eutsch Tamás) : Szintén kétperces hozzászólásra megadom a szót Homa János képviselő úrnak, Fidesz. HOMA JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Némi döbbenettel hallgattam, amikor Tóth Gyula, az MSZP országgyűlési képviselője a rról számolt be, hogy az emberi jogi bizottság ülése nem tartotta általános vitára alkalmasnak ezt az előttünk lévő beszámolót az Országos Rádió és Televízió Testület 2004. évi tevékenységéről. Megpróbáltam az elmúlt néhány percben megfejteni, vajon mi leh et az oka, hogy egy olyan bizottság, amely képes biztosítani a többséget a döntéseihez, most nem volt képes ezt az akaratát keresztülvinni. Amikor 1996ban megszületett a médiatörvény, akkor megszületett a duális televíziózás, működhetett a duális rádiózás , és megszületett az ORTT is, az a testület, amellyel a törvényalkotónak részben az volt a célja, hogy ezt a duális televíziózást, amely nemcsak kereskedelmi, hanem közszolgálati televíziózásból is áll, harmonikusan, tisztességgel működtesse. Én úgy látom, hogy ez a beszámoló is arról szól, hogy az ORTT nem volt képes eleget tenni ennek a rendkívül nehéz, de fontos feladatának. A képviselőtársaim előttem szóltak arról, hogy bizony a közszolgálatiság mellett a kiegyensúlyozottsággal is komoly problémák volta k az elmúlt időben, utaltak arra, hogy részben a közszolgálati csatornákon, és nemcsak a televíziós, hanem a rádiós csatornákon is, a hírműsorokban a kiegyensúlyozottságnak még a látszatára sem törekedtek a műsor készítői, és ezzel gyakorlatilag kvázi vesz élyeztették a demokráciát, hiszen egy parlamenti demokráciának a lényege egy olyan nyilvánosság, amelyik lehetőséget teremt arra, hogy a parlamenti oldalak, a parlamenti szereplők megszólaljanak.
