Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 29 (209. szám) - Az Országos Rádió és Televízió Testület 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - KOVÁCS GYÖRGY, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke, a napirendi pont előadója:
1352 megfigyelhető ezen szolgáltatók körében, amelyeknek egyedüli célja a reklámok, hirdet ések közös értékesítése. A médiapiac alakulása természetesen hatással van a műsorszolgáltatási díjak mértékére is. Az előző évekhez képest 2004 végére a műsorszolgáltatókat terhelő díjtartozás jelentős mértékben csökkent. A folyamatos elmaradásban lévő szo lgáltatók zöme a műholdas médiumok köréből kerül ki, melyeknek egy része a műsorszolgáltatási díj fizetésének jogalapját is vitatta, mondván, hogy az általuk a törvény alapján fizetendő díj egyszeri regisztrációs díj. A vitában a bíróság az ORTT érvelését fogadta el, jogosnak ítélve a testület által e téren eddig folytatott gyakorlatot. A földfelszíni szórással működő műsorszolgáltatók körében a díjtartozás bár megfigyelhető, a tartozások kötelezettjének köre azonban nem állandó, folyamatos elmaradásban lév ő műsorszolgáltató szinte alig van. A testület 2004 elején folytatta az uniós csatlakozásra történő felkészülést, a csatlakozással együtt járó többletfeladatait az ORTT teljes mértékben el tudja látni, eleget tud tenni az uniós tagként Magyarországra is há ruló ellenőrzési, beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségnek. 2004ben a testület elkötelezte magát a Műsorszolgáltatási Alap korszerűsítése mellett, átfogó felülvizsgálat elindításával egy időben felállított egy, az alap munkáját, pályáztatási tevé kenységét segítő szakértői tanácsot is. Az elmúlt évben a testület a szektor egészét, de leginkább a közszolgálati műsorszolgáltatókat érintő, egyre égetőbbé váló finanszírozási problémák orvoslására tett az Országgyűlésnek javaslatot. 2004 szeptemberében az Országgyűlés költségvetési bizottságához, valamint a kulturális és sajtóbizottsághoz benyújtotta a törvénymódosítási javaslatot oly módon és olyan formában, amely szerint a testület szerint kiszámítható finanszírozási rend került megfogalmazásra, mely r évén lehetőség adódna a közmédiumok alulfinanszírozottságából adódó, esetlegesen megjelenő politikai befolyás kiküszöbölésére. A javaslatra amellett, hogy megoldást próbál találni a finanszírozási rendszer elemi problémáira, alapvetően a konszenzuskeresés volt a jellemző. A műsorszolgáltatók a médiahatóság javaslatát rendkívül kedvezően értékelték. A javaslat ennek ellenére nem kapta meg az országgyűlési tárgyaláshoz szükséges többséget. 2004ben s az idén egy, a műsorszolgáltatók és a médiahatóság életében is jelentős ciklus ér véget: lejárnak az úgynevezett elsőkörös műsorszolgáltatási jogosultságok, amelyek megújítása újabb és újabb kihívások elé állította és állítja a médiahatóságot. Ezek a kihívások főként a jogértelmezési jellegű viták tisztázását jele ntik, hiszen a médiatörvény e helyütt sem tartalmaz egyértelmű, pontos eligazítást a jogalkalmazó számára. E természetszerűleg jelentkező jogértelmezési polémiák lezárása még nem történt meg, az igazi megoldást e területen is a médiatörvény mielőbbi módosí tása és pontosítása jelentené. Egy másik olyan körülmény, amely sok egyéb tényező mellett a jelenlegi médiaszabályozás módosítását igényelné, a digitális technológiaváltás követelménye. A médiatörvény jelenlegi, analóg műsorszolgáltatásra épülő szabályrend szere ugyanis nehezen értelmezhető és ültethető át a digitális műsorszolgáltatásra. A testületnek az Informatikai és Hírközlési Minisztériummal, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával és a Nemzeti Hírközlési Hatósággal együttműködve olyan alapkoncep ciót kell kidolgozni, amely révén hazánkban is elérhetővé válnak a digitalizációval járó anyagi és technikai előnyök. Ez az előkészítő munka jelenleg is folyik az érintett szervezetek szoros együttműködése mellett. A technológiaváltással a műsorszolgáltatá sban mennyiségi és minőségi változás áll be, amely megteremti a lehetőséget arra, hogy interaktív tartalmak a későbbiekben a lakosság szélesebb rétegeihez is elérjenek, és újfajta műsorszolgáltatási rendszer, új médiakép alakuljon ki. Ehhez azonban szükség es a piacon ma is lévő műsorszolgáltatók jelenlegi működési feltételeinek olyan megváltoztatása, illetve olyan új feltételek biztosítása, amelyek segítségével továbbra is megfelelő színvonallal tudják folytatni tevékenységüket. Ennek különös jelentősége va n a közszolgálati műsorszolgáltatásban. Az európai tapasztalatok azt mutatják, hogy a digitális világban a
