Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 29 (209. szám) - Az Országos Rádió és Televízió Testület 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - KOVÁCS GYÖRGY, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke, a napirendi pont előadója:
1351 könnyebb irányba elmozdulva a szerkesztők gyakorlatilag politikamentes, bulvár jellegű hírműsorokat állítanak össze. Ennek a jelenségnek a megjelenése egyébként tapasz talható a jelenlegi műsorszolgáltatási gyakorlatban is. Megállapítható, hogy a panasszal érintett műsorok legnagyobb részét a televíziós és a rádiós hírműsorok, illetve az aktuális közéleti kérdésekkel is foglalkozó magazinműsorok teszik ki, tehát a legtöb b panasz azokat a műsorszolgáltatókat érinti, amelyek vállalják a politikai témák bemutatását. A testület törvényi kötelezettsége a műsorszámok tartalmának vizsgálatán túl a műsorszolgáltatók tulajdonosi szerkezetének ellenőrzése aszerint, hogy megfelelneke a médiatörvényben előírt korlátozásoknak. 2004ben az országos műsorszolgáltatók esetében e téren változás nem történt. A helyi és körzeti médiumok tulajdonosi struktúrájának változását az országosokhoz hasonlóan szigorúan vizsgáljuk, kiemelkedő problém át 2004ben itt sem tapasztaltunk. Mindezek után néhány szó a médiapiac jelenlegi helyzetéről és jövőjéről. Általánosságban elmondható, hogy mára kialakult a médiapiacon egy nagyon kemény verseny. A piacra újonnan belépő szolgáltatók magas szá ma, illetve az általuk nyújtott újfajta, gyakran tematikus szolgáltatások által generált versenyhelyzet, így a piacról való kiszorulás lehetősége egyrészt aggodalommal tölti el a már piacon lévő műsorszolgáltatókat, másrészt folyamatos megújulásra készteti őket. Emellett a szolgáltatók többsége a mára kialakult sokcsatornás rendszerekben a hozzáférés lehetőségeinek korlátaitól is tart. A szolgáltatók félelmei annyiban megalapozottak, amennyiben az elmúlt években valóban sok új és ezen belül is számos temati kus csatorna lépett be a magyarországi médiapiacra. A szakosított csatornák megjelenése a piac egészének képét árnyalhatja, a reklámpiac szempontjából azonban igazi jelentőséggel nem bír, hiszen ezen médiumok műsorszolgáltatásában nem jellemző a nagy volum enű reklámsugárzás. A piac jövőbeli alakulására az előfizetéses csatornák sem jelentenek befolyásoló tényezőt, ezek száma évről évre stagnál. A napjainkra kialakult médiapiac stabilnak mondható, ezzel együtt a hihetetlenül gyors technológiai fejlődés révén várható a piac arculatának megváltozása, a ma ismert szolgáltatók és tartalmak átrendeződése. (17.10) Gondolok itt az internet alapú tartalomszolgáltatásra, illetve a harmadik generációs mobilszolgáltatásra is, ahol a klasszikus telefonos szolgáltatásokon túl ma még csak a televíziók képernyőjén megjelenő tartalmak is elérhetőek lesznek. A verseny tehát éleződik, a közeljövőben nemcsak a hagyományosnak tekinthető műsorszolgáltatók, hanem a mobilszolgáltatók és az internetes tartalomszolgáltatók is versenge ni fognak a nézők kegyeiért. Napjainkban mind a rádiós, mind a televíziós piacot az erős koncentráció és tematizálódás iránti igény jellemzi. Ezt a tendenciát azonban a médiatörvény sok esetben vagy nem kezeli, vagy nem tudja kellő hatékonysággal kezelni. A szabályozás ezen a téren is túlhaladott, nem tartalmaz a gyakorlatban is jól és kiszámíthatóan alkalmazható rendelkezéseket, és hátráltatja a technológiaváltással kapcsolatos folyamatok megindulását. A rádiós piac vizsgálata alapján megállapítható, hogy a helyi és a körzeti műsorszolgáltatók népszerűsége, hallgatottsága növekszik, ha nem is kiugró mértékben. Mindkét műsorszolgáltatói piacra jellemző, hogy az országos műsorszolgáltatók kivételével nem működik egységes és a szektor szereplői részéről általá nosságban elfogadott nézettségi, illetve hallgatottsági mérési rendszer. Az ORTT e hiány pótlására tervezi egy olyan pályázat kiírását, amely révén mind a hatóság, mind a piac résztvevői egzakt képet kaphatnának a reklámpiac alakulása szempontjából rendkív ül nagy jelentőséggel bíró folyamatokról. A jelenlegi hirdetési piacra jellemző, hogy a televíziók birtokolják a legnagyobb szeletet a reklámtortából, de megfigyelhető a rádiók és az internetes tartalomszolgáltatók részesedésének enyhe növekedése is. Emell ett kiemelést érdemel az a jelenség, hogy a helyi műsorszolgáltatók már nemcsak a műsoraik terjesztése érdekében kapcsolódnak hálózatba, de olyan hálózatok kialakítása is
