Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 15 (199. szám) - A távhőszolgáltatásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - PODOLÁK GYÖRGY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
136 elsősor ban abból adódnak, hogy a fűtési célú tüzelőanyag jelentős részének felhasználása nemzetgazdasági szinten optimalizálható; hogy a kogeneráció térnyerésével a felhasznált energiahordozók hasznosításának hatásfoka lényegesen magasabb, ezáltal a hőenergiater melés környezetszennyező hatása pedig lényegesen kisebb. Mindezek következtében a távhőellátás megerősödésével felértékelődhetnek a gyengébb minőségű hazai energiahordozók, alternatív megoldások születhetnek a komplex hulladékgazdálkodásban, növekszik az e nergiatermelés és felhasználás hatékonysága, lehetőség nyílik a megújuló energiahordozók nagyüzemi szintű felhasználására, csökkentheti a hazai energiaellátás importfüggőségét, növelhető a foglalkoztatottság az energiatermelésben és a háttériparágakban. G ondoljunk az alternatív energiák felhasználására! Mindezekre tekintettel hazánk energiastratégiájában a távhőellátásnak és természetesen a kapcsolt energiatermelésnek hangsúlyos szerepet kell betöltenie. Ugyanakkor a távhőellátás sajátos szabályozási tárgy kör, hiszen a piaci viszonyok korlátozottan tudnak érvényesülni. A távhőszolgáltató a szolgáltatásba bekapcsolt fogyasztók esetében tulajdonképpen monopol eladói pozícióban van, ahol a rendelkezésre álló alternatívák választása, vagyis a leválás, más fűtés i módra való áttérés általában a fogyasztók erejét meghaladó beruházást igényelne. Ez a monopolhelyzet vagy kvázi monopolhelyzet így elsősorban gazdasági és csak másodsorban jogszabályi okokra vezethető vissza, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül az e helyze tet előidéző műszakitechnikai adottságokat sem. E helyzet következménye ez a fokozott felelősség, tisztelt képviselőtársaim, amely a jogalkotókra, ránk hárul, hiszen nekünk kell megteremtenünk azokat a szabályokat, amely a lakossági fogyasztók és a távhős zolgáltatók közötti erőviszonyok egyensúlyozását, a felhasználói érdekek hatékony védelmét szolgálják. A jelenlegi törvény, tehát a távhőszolgáltatásról szóló '98. évi XVIII. törvény megoldásai számos súlyos vitát eredményeztek. Ezek nemcsak a szabályozás hiányosságaira, de sokkal inkább arra vezethetőek vissza, hogy a leromlott műszaki állapotú, fogyasztói tulajdonban álló fűtési és melegvízellátó rendszerek korszerűsítésére általában nem került sor. Az épületek hőtechnikai állapota általában különösen ros sz, ami kiugróan nagy hőveszteséget és a lakossági fogyasztók által megtapasztalt alacsony szolgáltatásminőséget eredményez. Az ilyen elavult fogyasztói rendszerek használatával, az alacsony energiahatékonysággal és az összességében jelentősen megdrágult t ávhőszolgáltatással kapcsolatban felmerült panasz- és vitaáradat megnyugtató rendezésére pedig a hatályos törvényi szabályozás nem tudott megoldást találni. A szabályozás kiugró hiányossága volt ugyanakkor, hogy a fogyasztói panaszok, a viták rendezésére a törvény a települési önkormányzat jegyzőjét ruházta fel hatáskörrel, miközben az önkormányzatok tipikusan a távhőszolgáltatók tulajdonosai és a szolgáltatás hatósági árának megállapítói is egyben. Ezt a hatósági jogkörök és a tulajdonosi érdekek összeütkö zéséből eredő és a gyakorlatban a fogyasztói panaszok gyakran súlyosan elégtelen kezelését eredményező szabályozási problémát a törvényjavaslat kiemelten kezeli. A törvényjavaslat alapján ugyanis a települési önkormányzatok jegyzőinek hatásköréből a fogyas ztói panaszok intézése átkerül a fogyasztóvédelmi főfelügyelőség feladatai közé. Ezt pedig kiegészíti, tulajdonképpen megerősíti az az új hatásköri szabály is, amely alapján a vitás kérdések rendezésébe a fogyasztóvédelmi törvény előírásainak megfelelően b ekapcsolódhatnak a békéltető testületek is. De a törvényjavaslat változtatásainak áttekintése előtt előbb vegyük sorba az új törvény szabályozásának elveit és céljait. A szabályozás kialakítását meghatározó egyik ilyen elv, hogy a távhőszolgáltatás helyi k özüzemi szolgáltatás, így a közüzemi szolgáltatásra vonatkozó általános érvényű szabályok a távhőszolgáltatásra is érvényesek, azoknak a távhőtörvényben következetesen meg kell jelenniük. Ehhez kapcsolódik az energiaágazatot érintő más törvényekkel, valami nt a közüzemi szolgáltatás általános szabályaival való összhang kialakítása.