Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 29 (209. szám) - A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás):
1347 (16.50) A közérdekből nyilvános adat személyes adat - erre kell következtetnem a hozzászólásából , olyan személyes ada t, amely közérdekűvé válhat. Azt mondja a javaslat a jelenleg hatályos törvénnyel szemben, hogy természetes személy esetében törvény, egyéb esetben jogszabály elrendelheti a közérdekből nyilvános adat hozzáférhetőségét vagy nyilvánosságra hozatalát. Ez azt jelenti, hogy a hatályos szabályozással szemben, amikor csak törvénnyel lehetett a nyilvánosságra hozatalt elrendelni, a törvényjavaslat elfogadása esetén a jövőben, ha nem természetes személyről van szó, akkor ez alacsonyabb szintű jogszabállyal is megtö rténhet; nyilván, mert a kétharmadosság kérdése ezekben az esetekben fel sem merül. Ezek után talán az sem véletlen, hogy a kormány miért hagyta ki az előterjesztésből, illetve az idézett törvényhelyből azt a megszorítást, hogy úgy tűnik, csak közérdekből történhet a személyes adat nyilvános adattá minősítése. Azt hiszem, ennek a fogalomnak a precízebb megfogalmazása szükséges, és óvatosságból módosító javaslattal ennek a nyilvánosságra hozható adatkörnek a szélesítését, tágítását nem tudjuk helyeselni. Kös zönöm szépen. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Szintén kétperces hozzászólásra következik Wiener György képviselő úr, MSZP. DR. WIENER GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr, Képviselőtársaim! Gyimesi József fideszes képviselőtársam ismét té ved, tudniillik a közérdekből nyilvános adat nem kizárólag személyes adat lehet. Ha figyelmesen elolvasná a beterjesztett törvényjavaslat 3. §át, akkor teljes egyértelműséggel látná, hogy az a közérdekből nyilvános adatok két kategóriáját különbözteti meg . Az előbbi felszólalásomban ezt el kívántam volna mondani, de idő hiányában ettől eltekintettem. Az egyik kategóriába valóban a személyes adatok tartoznak, mégpedig azon személyek személyes adatai, akik közfeladatot látnak el. E téren valóban nagy előrelé pés történik, mert korábban ezen személyek esetében csak a névre, beosztásra és a munkakörre vonatkozó adatok lehetnek nyilvánosak. Ám ha megnézi a törvényjavaslat 3. §ának a második részét, ahol az adatvédelmi törvény új 5. §át fogalmazza meg az előterj esztés, akkor világosan láthatná azt is, hogy szervezetek tevékenységével kapcsolatos adatok is közérdekből nyilvános adatoknak minősülhetnek. Ilyenek lehetnek például az olyan szolgáltató szervezetek adatai, amelyek üzleti tevékenységükkel függenek össze. Azt is világosan látni kell, hogy a közérdekből nyilvános adat nemcsak a személyes adat kategóriájával érintkezik, hanem olyan más kategóriákkal is, mint például az üzleti titok, a banktitok, az értékpapírtitok, a biztosítási titok és így tovább. Tehát te ljes egyértelműséggel azt kell látnunk, hogy a közérdekből nyilvános adat, mely kategóriát egyébként a Medgyessykormány vezette be 2003ban - amint azt már az előző felszólalásomban említettem , a köz- és a magánszféra hatá rterü leteire vonatkozik, bármilyen relációban, nem csak a személyes adatok esetében. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Megkérdezem, kíváne még valaki hozzászólni a vitában. (Nincs jelentkező.) Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem Petrétei József igazságügyminiszter urat, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) A miniszter úr jelzi, hogy nem. Tisztelt Országgyűlés! A frakciók kérésére az általános vitát a mai ülésnapunk végével zá rom le, annak érdekében, hogy házszabályszerűen további módosító javaslatokat lehessen előterjeszteni. A részletes vitára bocsátásra a következő ülésünkön kerül sor.
