Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 29 (209. szám) - A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügy-miniszter, a napirendi pont előadója:
1335 alapjogot egymásra vonatkoztatva, egy törvényben szabályozta az Országgyűlés, továbbá érvényesülésük ellenőrzésére független adatvédelmi biztost választott. Büszkeséggel tölthet e l mindnyájunkat, hogy e törvény mind a mai napig jóval az Európai Unió által megkövetelt minimális szint fölött biztosítja az információs szabadságjogok védelmét. A kormány az Országgyűlés előtt fekvő törvényjavaslatot nem azért terjesztette a tisztelt Ház elé, mert a törvény koncepcionális módosítása szükséges lenne. Az Alkotmánybíróság döntése, az elmúlt időszak jogalkalmazási tapasztalatai és az információs technológia fejlődése azonban a törvény több rendelkezésének pontosítását teszi szükségessé annak érdekében, hogy e törvény változatlanul magas színvonalon védje az információs szabadságjogokat. Ezúton is szeretném megköszönni Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos úr és munkatársai segítségét, amelynek köszönhetően lényegében együttes munkával dolgoztuk ki a törvényjavaslat szövegét. Mindez számomra is garancia volt arra nézve, hogy a két információs szabadságjog érvényesülését a jelenleginél is jobban elősegítő törvény születhet meg. (15.50) A törvényjavaslat egyrészt arra tesz kísérletet, hogy megszünt esse az Alkotmánybíróság által a 12/2004. (IV.7.) számú ABhatározatban megállapított, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet. Ez a határozat a közigazgatáson belüli döntéselőkészítő és belső használatú iratok automatikus, külön minősítési eljár ás nélküli nyilvánosságkorlátozását - a döntések előkészítésének zavartalansága érdekében - alkotmányosnak minősítette. Kimondta ugyanakkor azt is, hogy a törvényhozásnak biztosítania kell: ez az automatikus nyilvánosságkorlátozás csak azon adatok esetében érvényesüljön, ahol ez elkerülhetetlenül szükséges. Ez az Alkotmánybíróság szerint csak akkor valósul meg, ha a független bíróság érdemben felül tudja vizsgálni, valóban szükségese a döntéselőkészítés zavartalanságához a nyilvánosság korlátozása. A törv ényjavaslat ezeknek a követelményeknek megfelel, amikor csak a döntés megalapozását szolgáló adatok esetében ad lehetőséget a nyilvánosság korlátozására. A javaslat emellett példálózó jelleggel felsorolja azokat az adathordozókat - elemzés, tervezet, vélem ény, javaslat, felkészítő, a szerv belső működésére vonatkozó felmérés, ellenőrzési jelentés, más munkaanyag , amelyek tartalmazhatják a döntés megalapozását szolgáló adatokat. Természetesen azonban nem valamennyi, ezen adathordozókon található adat esik az automatikus nyilvánosságkorlátozás alá, hanem értelemszerűen csak azok, amelyek megfelelnek az idézett tartalmi meghatározásnak is, vagyis döntés megalapozását szolgálják. A döntés megalapozását szolgáló adatok védelmi idejét a jelenlegi 20 évről 10 évr e tervezi csökkenteni a törvényjavaslat. Álláspontom szerint a döntéselőkészítés zavartalansága ma már nem indokolhatja azt, hogy ne legyenek hozzáférhetőek az 1993as törvények előkészítő iratai. A javaslat szerint a döntés meghozatala után már csak rész ben érvényesül a nyilvánosságkorlátozás automatizmusa. Az adatvédelmi törvény javasolt új 19/A. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben a közigazgatási szervnek külön bizonyítania kell, hogy az adat megismerése a szerv törvényes működési rendjét vagy fela dat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné. A kormány határozott szándéka továbbá, hogy megteremti a jogsz abálytervezetek társadalmi véleményezésének lehetőségét. Erre is gondolva rendelkezik úgy a törvényjavaslat, hogy jogszabály egyes adatok megismerését a főszabályként érvényesülő 10 éves időtartamnál rövidebb időkorláttal is lehetővé teheti. Mivel a rövide bb időkorlát alsó határát a törvényjavaslat nem határozza meg, jogszabály úgy is rendelkezhet, hogy például a közigazgatási egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezetek a keletkezésüket követően azonnal megismerhetőek.
