Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 29 (209. szám) - Ecsődi László (MSZP) - a belügyminiszterhez - „Mit tesz a kormány a magyar nyelv védelme érdekében az úgynevezett reklámtörvény végrehajtása során?” címmel - ELNÖK (Mandur László): - ECSŐDI LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (Mandur László): - JUHÁSZ GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár:
1312 ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisz telt Országgyűlés! Ecsődi László, a Magyar Szocialista Párt képviselője, kérdést kíván feltenni a belügyminiszternek: „ Mit tesz a kormány a magyar nyelv védelme érdekében az úgynevezett reklámtörvény végrehajtása során?” címmel. Ecsődi László képviselő ura t illeti a szó. Parancsoljon! ECSŐDI LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A magyar nyelv nemzeti létezésünk legfontosabb megnyilatkozása, nemzeti hovatartozásunk kifejezője, a magyar kultúra és tudomány, illetve a tájékoztatá s legfőbb hordozója. Ezért a magyar nyelv védelme, átörökítése az utódokra, nyelvi környezetünk épségének megóvása, egészséges alkalmazkodóképességének fenntartása a ma élő nemzedékek közös felelőssége. 2003. január 1jén lépett életbe a 2001. évi XCVI. tö rvény a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről. A magyar nyelv - a magyarság befogadó gondolkodásmódjának megfelelően - mindmáig képes volt a külső nyelvi hatások nyelvi rendszerünkbe építé sére. A legutóbbi évtizedekben bekövetkezett technikai fejlődés a távközlés és tömegtájékoztatás olyan új lehetőségeit bontakoztatta ki, amelyek jelentős hatással vannak minden nemzet nyelvére. Vitathatatlan, hogy a nyelv fejlődése elengedhetetlen társadal mi szükséglet, de a nemkívánatos nyelvi hatások ellensúlyozására a törvényi szabályozás betartására, betartatására szükség van. Az alkotmány 61. §ában biztosított információszabadság feltétele, hogy a Magyar Köztársaság állampolgárainak lehetőségük legyen a hozzájuk címzett, közérdeklődésre számot tartó közlemények magyar nyelven való megismerésére és befogadására. A nyelvromlást előidéző tendenciák ellen törvényi eszközökkel is szükséges fellépni. Különösen szembetűnő a törvényi előírások figyelmen kívül hagyása az üzletfeliratok, reklámok esetében, valamint a közélet színterein az egyre szaporodó idegen nyelvű szóhasználat. A nyelv szelídsége életnek tája, az abban való hamisság pedig a léleknek gyötrelme - mondja az írás. Ezért kérdezem az államtitkár ur at, hogy e gyötrelmek enyhítése érdekében mit tesz a kormány. Várom államtitkár úr válaszát. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. A kérdésre Juhász Gábor, a Belügyminisztérium politikai államtitkára válaszol. Parancsoljon! JUHÁSZ GÁBOR belügyminisztériu mi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselő Úr! Köszönöm szépen a kérdését, hiszen így magamnak is módom van anyanyelvünk védelme kapcsán kifejezésre juttatni elkötelezettségemet, hiszen ez valóban komoly kérdés és nagy kihívás az Unió küszöbén, illetve kezdő országként az Európai Unióban. El kell mondjam önnek, hogy a nyelvvédelmi törvény, amelyre ön is hivatkozott, a magyar nyelv megóvása érdekében három területre vonatkozó szabályozást fogalmaz meg: a gazdasági reklámokra, az üzl etek homlokzatain elhelyezett szövegekre, továbbá a közérdekű közlemények szélesebb körére. A fogyasztóvédelmi felügyelőség és a megyei felügyelőségek, valamint az önkormányzatok jegyzői rendelkeznek hatáskörrel. Ezek a hatóságok a 2003. évben 32, a 2004. évben 18 esetben hoztak határozatot a nyelvvédelmi törvény megsértésével kapcsolatban. Az összességében kiszabott bírság a 2003. évben 3 millió 800 ezer forint, a 2004. évben 2 millió 300 ezer forint volt. Tájékoztatom továbbá, hogy a kérdéskörben a belügy miniszter - Grétsy László professzor úr megkeresése után - kéréssel fordult a közigazgatási hivatalok vezetőihez, hogy az illetékességi területükön működő érintett állami szervek és a települési önkormányzatok jegyzői figyelmét hívják fel a reklámtörvénybe n foglaltak fokozottabb betartására. Ezen figyelemfelhívás eredményét igazolja az Édes Anyanyelvünk 2004/2. számában Baksa Péter írása, amely arról tanúskodik, hogy némi
